A nemzeti parkoknak az 1970-es évektől 2002-ig volt egy felívelő időszaka, azóta kis lépésekben, de folyamatosan apadnak jogosítványai, ember- és eszközállománya. Ezt a sajnálatos tendenciát teljesítené be a vagyonkezelői jog elvétele - mondta a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
Szabó Marcel kiemelte: a hírekben szereplő döntés alkotmányos aggályokat vethet fel, hiszen két évtizede alkotmánybírósági döntés mondta ki Magyarországon, hogy nem lehet már a elért természetvédelmi szintről visszalépni. Továbbá az új alaptörvény tartalmazza, hogy a nemzet a jelen és a jövő nemzedékek szövetsége, és "tilalomfákat" állít a törvényhozó és végrehajtó hatalom elé a természeti örökség megóvása érdekében.
A nemzeti parkok szinte "Noé bárkái", figyelemmel a nemzetközi jelentésekre, amelyek szerint az elmúlt fél évszázadban az emberiség elpusztította a szárazföldi élőlények 40 százalékát, a 21. század végéig pedig a még velünk élők kétharmada juthat ugyanerre a sorsra - figyelmeztetett a szakember. Szerinte a nemzeti parkok területén lévő földekről elsősorban a természetvédelem szempontjai szerint kell rendelkezni, ehhez pedig az szükséges, hogy a védett területek vagyonkezelése maradjon a nemzeti parkok hatáskörében.
Alapvető kívánalom lenne, hogy legalább a nemzeti parkok területén a természetvédelemé legyen a végső szó abban a tekintetben, hogy melyek a leginkább védendő értékek, és hogy milyen természetvédelmi kezelés szükséges e területeken.
"Pénz, pénz, pénz. Az anyagi érdek közbeszól" - magyarázta a természetvédelmi szempontok háttérbe szorulását Szabó Marcel.
A zöldombudsman a jelenlegi helyzetet bemutatva elmondta: a nemzeti parkok földjük egy részét szigorú környezetvédelmi feltételekkel haszonbérbe adják. Ezeken a területeken is környezetkímélő hasznosítás folyik, például a legeltető állattartás, kaszálás. A földek más részét a nemzeti parkok saját kezelésükben tartják, és így közvetlenül érvényesítik a természetvédelmi követelményeket.
Szabó Marcel felidézte: a nemzeti parkok vagyonkezeléséből kikerülő földek ügye emlékeztet arra a két évtizeddel ezelőtti helyzetre, amikor az állam egyes természetvédelmi jelentőségű földterületek állami tulajdonát és környezetvédelmi vagyonkezelését a kárpótlás miatt meg kívánta szüntetni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti parkok saját kezelésében lévő földek elvétele jelentős bevételektől fosztaná meg a nemzeti parkokat, így azok önrész hiányában nem tudnák folytatni sikeres uniós pályázati gyakorlatukat.
Az olyan nemzedékeken átívelő nagy célokhoz, melyeket például nemzeti parkok szolgálnak szükség van stabil anyagi alapokra, gazdasági autonómiára - jegyezte meg a zöldombudsman példaként említve Széchenyi Istvánt, aki két évszázada egy éves jövedelmét ajánlotta fel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.