Az Orbán-kormány tevékenysége, ha lassan és nehézkesen is, de kezdi mozgásba hozni az Európai Unió intézményeit az alapvető jogok és a jogállam védelmében. Miután az Európai Bizottság idén tavasszal bejelentette, hogy rendszeresen ellenőrizni, ajánlásainak figyelmen kívül hagyása esetén pedig szankciókkal fogja megfenyegetni a jogállami normákat szisztematikusan megsértő tagállamokat, a kormányközi döntéshozó testület, a Tanács most arra készül, hogy “konstruktív” politikai párbeszéd keretében próbálja visszaterelni a helyes útra az uniós alapértékekkel hadilábon álló kormányokat. Az egyenlő elbánás, az objektív, pártatlan és tényszerű megközelítés elvein alapuló dialógust kilátásba helyező előterjesztésre várhatóan kedden üti rá a pecsétet a 28 tagállami miniszter. Az eszmecsere kezdetére még egy darabig biztosan várni kell: a januártól soros EU-elnök Lettország uniós képviseletének vezetője a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a párbeszédet csak alapos előkészületek után lehet megkezdeni, és Riga ebben számít az Európai Bizottságra.
Az elképzelések szerint a bizottsági monitoring és a tagállamközi párbeszéd egymást kiegészítve próbálná megelőzni, illetve kezelni a demokratikus válsághelyzeteket az Európai Unió területén, bár néhány tagállam csak krízis esetén, és kizárólag a Tanácsnak adna erre jogosítványokat. Úgy tűnik, a Juncker-bizottságnak pillanatnyilag kisebb dolga is nagyobb annál, mint hogy az EU alapértékeit rendszerszerűen sértő tagállami magatartást kezdje vizsgálni. Frans Timmermans alelnök, aki holland külügyminiszterként korábban maga is közös fellépést sürgetett a jogállamiság tiszteletben tartásának kikényszerítésére, és aki a tárca felelőse az új Bizottságban, forrásaink szerint egyelőre megvárná, mire jut a Tanács a konstruktív párbeszéddel, mielőtt bármilyen kezdeményezéssel előállna. Kommunikációs szempontból is szerencsésebb, ha a tagállamok egymást figyelmeztetik, és nem kívülről jön a dorgálás, érvelt egy magas rangú bizottsági tisztségviselő. Beszélgetőtársaink többsége mindenesetre az elődeinél aktívabb fellépést remél az uniós értékek védelmében a Juncker-Timmermans duótól.
Közben az EP állampolgári jogi bizottsága újabb meghallgatást tart az emberi jogok magyarországi helyzetéről január végén. Erről még szeptemberben döntött a Ház. Az októberi plenáris vitát övező érdektelenség azonban azt mutatta, hogy az EP kissé belefáradt az Orbán-kormány szapulásába. A parlamenti frakciók közül a liberálisok verik az asztalt a leghatározottabban a "magyar ügyek" napirenden tartásáért. Sophie in’t Veld alelnök lapunknak azt mondta: sok, aggodalomra okot adó fejleményt látnak Magyarországon és konkrét javaslatokkal fognak előállni. A Zöldek, akik a korrupció elleni harcot tették meg 5 éves programjuk egyik prioritásának, a gyanús pénzmozgások leleplezésében remélnek fogást találni a Fideszen. Az ÁFA-csalások, az uniós támogatások lenyúlásainak feltárása nem megy máról-holnapra, de a szankcionáláshoz legalább nem kell politikai konszenzus, ráadásul a luxemburgi adóparadicsom működtetése miatt sokat bírált Juncker eredményeket akar felmutatni a csalás elleni harcban - adott hangot reményének egyik képviselőjük.
Orbánék most valójában azzal "húzhatják ki a gyufát" Brüsszelben, ha külön utas külpolitikájukkal veszélybe sodorják az EU közös energiapolitikáját és geostratégiai érdekeit, hallottuk több brüsszeli forrásból is.
