Angela Merkelnek szándékában áll Budapestre látogatni – nyilatkozta német kollégájával, Peter Altmaier német kancelláriaminiszterrel folytatott tárgyalásaira hivatkozva még szeptember 30-án, Berlinben az MTI-nek Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A német kancellár útjára 2015 első negyedévében, a magyar-német barátsági szerződés megkötése és az első szabad parlamenti választás 25. évfordulója idején kerülhet sor, ami Magyarország számára „kiemelten fontos” – mondta akkor Lázár. A kancellári vizit formalitásai még ma is jelentősek ugyan, de szeptember óta - mindenekelőtt az ukrán válság elmélyülésével és a magyar-amerikai viszony elhidegülésével - „felfordult a világ”, a látogatás – ha létrejön egyáltalán – különleges hangsúlyt kaphat. Nem csak a magyar gazdaság függ a némettől, de megfigyelők szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai sorsa is sokban függ a kancellártól. Ami a gazdaságot illeti, a magyar export nagyjából 15, a GDP 8-10 százalékát adja az Audi és a Mercedes. 2013-ban a tíz legfontosabb exportcélországunk közül kilenc, az import tekintetében nyolc az Európai Unióban volt található, a kivitel, illetve behozatal negyedét pedig egyaránt legnagyobb külkereskedelmi partnerünkkel, Németországgal bonyolítottuk le.
A diplomáciai értelemben egyre inkább elszigetelődő magyar kormánynak igen fontos Angela Merkel látogatása, mert a külföldi vezetők az utóbbi időben elkerülték Budapestet. Merkel legutóbb 2010-ben, a választások után járt Magyarországon. A magyar diplomácia azóta képtelen elérni, hogy a német kancellár személyesen a magyar fővárosban erősítse meg az illiberális, demokráciaellenes és Moszkva-barát politikája miatt nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió által is kritizált Orbánt.
De a kancellár nem jött, miközben sok kritika éri amiatt, hogy nélküle az Európai Néppárt, még enyhe formában sem tud erőteljesebben fellépni Budapesttel szemben. Jóllehet Merkel többször „a diplomácia nyelvén” üzent Orbánnak, legutóbb Áder János köztársasági elnökkel, aki meglehetősen kellemetlen perceket élhetett át 2013. március elején Berlinben. Áder a német fővárosban tartott sajtókonferenciáján azt mondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német-magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”. Ugyanakkor Merkel többször is a kétharmados parlamenti többséggel járó felelősségre figyelmeztette a budapesti vezetést.
Mindez azonban még a magyar-amerikai viszony elhidegülése előtti állapotokat tükrözi, amelynek csak felszíne a kitiltási botrány, a mélyben a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung által „geopolitikai hűtlenségnek” nevezett orbáni politika áll, amely már nem csak szavakban képviseli a "hanyatló" Nyugatot megtagadó, piacellenes politikát, hanem a gyakorlatban is, mégpedig Putyin-barátságával – az azóta amerikai és uniós nyomásra orosz részről felmondott –, Déli Áramlat gázvezeték megépítésének támogatásával és a paksi erőmű tendereztetés nélküli bővítésével. A német konzervatív lap szerint Orbán illiberális nézetei kezdenek túl jól illeszkedni a paksi bővítéssel, a Déli Áramlattal és az ukrajnai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos kormányzati álláspont „kis hangjai által alkotott dallamhoz. Orbán stratégiájának legitimitását nem lehet elvitatni, de a kormány ezt irritáló politikai filozófiai fejtegetésekkel párosítja, amelyek a nyugati életstílust dekadensnek, a piacgazdaságot pedig gyarmatosító rablókapitalizmusnak minősítik."
A magyar kormányfő „pávatánca” hirtelen életveszélyessé vált, nem véletlen, hogy a kormányfő rendszeresen hangsúlyozza a magyar-német kapcsolatok különlegességét, azt, hogy számára iránytű Berlin kül-, és gazdaságpolitikája. Ez utóbbit illetően nem csak arra hivatkozik, hogy Moszkva a finneknek is szállít atomerőművet, így Magyarország csak a második az oroszokkal e téren szorosan együttműködő uniós államok között, hanem rendszeresen felidézi Németország különleges orosz gazdasági kapcsolatait is.
Merkel tényleg különleges politikai és gazdasági kapcsolatban van Moszkvával, s nyilván mindkét fél tisztában van azzal, hogy a két ország beszélő viszonyának fenntartása Európa (és a világ) békéjének záloga. Az is tény, hogy a Krím orosz bekebelezése és az ukrajnai konfliktus következtében meghozott Moszkva-ellenes uniós szankciókat hevesen ellenezte a német gazdaság több, befolyásos szereplője, de a szankciók életbe léptek. Magyar források korábban feltételezték: Merkel azért jön, hogy meggyőzze Orbánt, mondjon le szankcióellenes álláspontjáról, s teljes erővel támogassa az uniós lépéseket, amelyeket a tavasszal meg kell újítani. Más kérdés, hogy ehhez a német kancellárnak nem feltétlenül kellene ide utaznia. Ugyanakkor Merkel Ukrajnával kapcsolatban legutóbbi telefonbeszélgetésükkor élesen közölte Putyinnal: az unió nem enged beleszólást abba, kivel, miről tárgyal, s kit vesz fel társult tagként. Ezzel együtt alighanem tisztában van azzal is, hogy bármennyire hangoztatja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Ukrajna a NATO-tagja lesz, ha felvételét kéri, és teljesíti annak feltételeit, ez nem történhet meg anélkül, hogy Moszkva Nyugat-ellenes frusztrációja ne fordulna át meleg háborúba. Ezért ellenzi Ukrajna NATO-tagságát.
Orbán az amerikaiakkal folytatott vitájában is Merkel szoknyája mögé bújik, pontosan tudva: nélküle és az Európai Néppárt nélkül az unió nem fog az ő politikája ellen semmilyen szankcióval élni. Azaz nem tudja megfosztani sem uniós politikai jogaitól, sem az uniós támogatási pénztől, amely nélkül a magyar gazdaság gyakorlatilag leállna.
Ebben a labilis helyzetben érthető, ha a kormánypárt Orbán melletti kiállást, az ellenzék és a közvélemény hatalomellenes része pedig az eddigieknél élesebb kritikát vár a német kancellártól. Ennek megfelelően adott előzetest a vizitről csütörtökön a kormánypárti Magyar Nemzet, azzal a sokatmondó címmel, hogy „Orbán Viktorhoz jön Merkel, álcivilekkel nem tárgyal”. A Budapestre látogató Angela Merkel nem találkozik a kormányellenes tüntetésekről ismert álcivilekkel – ezt írta az mno.hu, kormányzati forrásra hivatkozva. Mint fogalmaztak, minden előzetes cinizmus és demokráciaféltés ellenére Magyarországra jön a német kancellár, akit Orbán Viktor miniszterelnök fogad. Mind a hazai, mind a német sajtóban elterjedt elmélet, hogy Angela Merkel februárban-márciusban megfenyíteni érkezik Orbán Viktort – ha jön egyáltalán. A verziónak része az is, hogy jelzésértékű találkozókkal erősítene rá „Putyin kisöccsének” megregulázására, de kormányzati forrásból származó információink szerint az utóbbi idők tüntetésein látott álcivilekkel a kancellárnak nem lesz közös programja, jóllehet korábban olyan hangok is hallatszottak, hogy Merkel üzenetértékkel bíró módon úgynevezett civilekkel is találkozott volna, de az mno.hu forrásai ezt tagadták.
A lap idézte a Heti Választ: az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos uniós üzenetek közvetítésére Merkelnek teljesen felesleges volna Budapestre repülnie, elég volna megkeresnie a magyar kormányfőt EU-s csúcsesemények alkalmával vagy alacsonyabb szintű csatornákon. Annak, hogy a Fidesznek vagy a kormánynak McCain-szintű kirohanástól kell tartania Merkel megjelenése alkalmával, kicsi a valószínűsége. (McCain konzervatív amerikai szenátor néhány napja neofasiszta diktátornak nevezte Orbánt). A német lapok kritikáit ugyanis kontextusban kell értelmezni, tudniillik a maláj gép lelövése óta a tömegtájékoztatás mindenkire gyanakvással tekint, aki Vlagyimir Putyinnal termékeny kapcsolatban áll.
Ezzel szemben a vs.hu megszerezte és pénteken kiszivárogtatta a kancellár látogatásának állítólagosan tervezett programját, bár a német kancellária tájékoztatása szerint a vizit végleges menetrendjét mindössze egy héttel annak megkezdése előtt teszik fel a hivatal honlapjára. Mint a vs.hu írta: Angela Merkel több kritikus ügyet is szóba hoz majd Orbán Viktornak február 2-án esedékes budapesti látogatásán. Merkel összesen öt órát tölt majd Magyarországon, Orbánon kívül a Mazsihisz vezetőivel találkozik, valamint beszédet mond az Andrássy Egyetemen. A vs.hu úgy tudja, hogy a német kancellár a kötelező pozitív üzenetek (vasfüggöny lebontása, német egyesítés és Magyarország ebben vállalt szerepe) mellett jogállamisággal, emberi jogokkal kapcsolatos bírálatokat is megfogalmazhat majd. Egy, a német diplomáciát ismerő, de nem német diplomata szerint ez nem olyan látogatás lesz, mint amire "magyar barátaik" számítanak. A látogatás ténye önmagában fontos, de "Merkel kemény lesz" - fogalmazott. A két ország gazdasági kapcsolatai továbbra is kiválóak, de a politikaiakról ugyanez nem mondható el - tette hozzá. A vs.hu értesülése szerint Merkel arra készül, hogy szóba hozza a német cégeket hátrányosan érintő intézkedéseket is: a kiskereskedelmi láncok elsorvasztását okozó törvények sorát, a reklámadót, illetve az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszert (EKÁER-t). A multikat sújtó törvények ügyében állítólag több országból lobbiztak a német kancellárnál, hogy hozza ezt szóba Orbánnál. A magyar kormányfőt rosszul érintheti az utóbbi téma: a hírportál nagykövetségi forrásból úgy értesült, hogy Orbán azért mondott le a közelmúltban egy munkareggelit, mert több nagykövetségről jelezték, hogy felvetik majd a multik magyarországi háttérbe szorításának témáját.
Egy, a Fidesz médiaügyeire rálátó forrás szerint a pártvezetés meggyőződése, hogy az RTL ügyét nem fogja szóba hozni a német kancellár. "Az RTL-ért nem fog szót emelni Merkel, így velük szemben sok mindent megtehetünk, nem kockáztatunk semmit" - mondta.
A Népszava korábban kormányzati forrásból úgy értesült: Merkelnek - tekintettel a kormányfő és Putyin jó viszonyára - szándékában áll Orbánon keresztül üzenni az orosz elnöknek. Ha ezt forrásunk komolyan gondolta, úgy az rávilágít arra, mennyire elveszítette realitásérzékét a magyar vezetés.
