Matteo Renzi miniszterelnök egyik legfontosabb reformintézkedéséről van szó. A kormányzat ugyanis úgy véli, hogy általa a cégek is könnyebben alkalmaznak új munkatársakat, ami enyhítenél a munkanélküliséget, s közvetve a belső fogyasztást is felgyorsítaná. A jogszabályt – néhány héttel a szenátus kedvező döntése után - december 3-án szavazta meg a képviselőhát. A törvény azonban nem aratott osztatlan sikert a kormányzó Demokrata Párt (PD) balszárnyánál, többen úgy vélték, hogy a balközép politikai erő ezzel saját vívmányai ellen megy szembe. Végül a döntő voksolásnál némi meglepetésre a PD balszárnyának vezetője, a párt volt elnöke, Pierluigi Bersani is az igen gombot nyomta meg.
A szakszervezeteket azonban nem lehetett meggyőzni a törvény szükségességéről. Korábban már számos tiltakozó megmozdulást tartottak, az ellenállás azonban a pénteki általános sztrájkkal érte el csúcspontját. Sokan azonban némi szkepticizmussal, sőt gúnnyal figyelték az érdekvédelmi szervezetek lépését, hiszen épp péntekre, a karácsonyi bevásárlás napjaira időzítették, amikor az embereknek amúgy sincs sok kedvük munkába menni. Ráadásul hétfő szintén szünnap volt az országban, ekkor ünneplik Nagyboldogasszonyt.
A kormány azonban nem hátrál meg, sőt, Matteo Renzi meglehetősen becsmérlően beszélt a szakszervezetekről. A kormányfő szerint „ezek csak azzal tudják tölteni az idejüket, hogy sztrájkokat szerveznek, de meg kell hagyni, ehhez tényleg értenek. Eközben én azon munkálkodom, hogy minél több embernek biztosítsak munkát és fellépek a munkanélküliség ellen” – hangoztatta. Itáliában 12,8 százalékos az állástalanok aránya.
Bár a demokraták viszonya hagyományosan jó az érdekvédelmi szervezetekkel, Renzi februári színre lépése, miniszterelnökké választása óta ez jelentősen megváltozott. Meglátása szerint egyedül a parlamentnek van joga ítéletet mondani a kabinet munkájáról. Úgy véli, elmúltak már azok az idők, amikor sztrájkokkal meg lehetett buktatni a kormányt. 2013-ban például a nagy tiltakozások ellenére elfogadták Mario Monti akkori miniszterelnök kabinetjének nyugdíjreformját. Utoljára 2002-ben volt példa arra, hogy egy kormány engedjen az utca nyomásának, akkor Silvio Berlusconi döntött úgy, mégsem módosítja a munkaügyi törvényt.
szankciókat helyezett kilátásba a mozdonyvezetőkkel szemben, akik reggel 9-től délután 4-ig sztrájkolnak. Végül a kilátásba helyezett büntetőintézkedésektől eltekintett Maurizio Lipi közlekedési miniszter. A két szakszervezet, a CGIL és az UIL előzőleg élesen bírálta a tervezett szankciókat hangsúlyozván, hogy ezzel korlátozzák a demokráciát.
A közlekedés szinte teljesen megbénul az országban már csak amiatt is, mert munkabeszüntetést tartanak a légiirányítók 10 órától 6 óráig. Sztrájkolnak a kikötői alkalmazottak és az autópálya-felügyelők is. A kompok nyolc órás késéssel futnak ki a kikötőkből. Akadozni fog az egészségügyi ellátás is. A nap folyamán 54 tüntetést is rendeznek az ország különböző pontjain, a legnagyobb megmozdulást Rómában és Torinóban tartják.
A munkabeszüntetésre az 5,8 millió tagot számláló CGIL, valamint a 2,2 millió tagú UIL szólított fel. A Jobs Act 2015 elején emelkedne törvényerőre.