Nőtt az emberölések száma, a korrupciós bűncselekményeké, és egyre több a regisztrált elkövető is - ez derült ki a legfőbb ügyész 2013-at, illetve összességében az elmúlt öt évet érintő parlamenti beszámolójából. Polt Péter szerint ennek ellenére „konszolidált kriminalitási helyzet” alakult ki Magyarországon, holott kifejtette: tavaly 138 szándékos gyilkosság történt, míg 2012-ben még 113 (az elmúlt években 2011-ben volt a legmagasabb, összesen 142). Noha 2009-2011 között 120 ezer körüli volt a regisztrált elkövetők száma (2010-ben 129 945, egy évvel később 120 529), a 2012-es látványos javulást (108 306) a tavalyi adatok rontották, akkor 109 876 tettes került a hatóságok látókörébe.
Igazán kiugró a korrupció növekedése: 2013-ban 1105 ilyen esetet regisztráltak, az előző évben 828 ilyen bűncselekményt rögzítettek. (2010 óta több, mint a duplájára nőttek a közélet tisztaságát kikezdő esetek: akkor még 481 ilyen volt, egy évvel később már 738.) Ezen belül a hivatali vesztegetések a „legnépszerűbbek”: egy év alatt 192-ről 590-re, több mint háromszorosára emelkedett az ilyen esetek száma. Vagyis, nem csak, hogy sokan vélik úgy, hogy a lefizetés a hivatalos ügyek motorja, de minderre fogadókészség is van.
Polt elejtette, hogy a „szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető” gazdasági bűncselekmények „száma és súlya nő”.
Ehhez képest arról beszélt, hogy az ügyészség törvényesen és „hatékonyan” dolgozott - bár elismerte, mindig van mit javítani. Igaz, a nyomozó hatóságok határozatai ellen benyújtott panaszok száma érdemben nem változott, évek óta 45 ezer körül van, noha 2010 előtt éveken át 40 ezer, de tíz éve még 10 ezer körüli volt ez az adat. Összességében a regisztrált bűncselekmények száma nem nőtt, bár az elmúlt öt évben 2012-ben volt a legtöbb - 472 ezer -, tavaly „csak” 377 ezer 829.
Mindezt viszont Polt Péter teljes érdektelenség mellett fejtegette a parlamentben - a Fidesz-KDNP-nek mindössze négy képviselője volt jelen a szocialisták mellett.
Ugyancsak beszámolt az Országos Bírósági Hivatal működéséről Handó Tünde elnök, aki szerint a perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak. Azt mondta: 2011-hez képest ugyan 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz tavaly, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal emelkedett. Tavalyról az önkormányzati normakontroll szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki Darák Péter, a Kúria elnöke: előbbiekre elsősorban kormányhivataloktól érkeztek beadványok, a 76 kérés közül 54-et bíráltak el érdemben, 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet.