A Többé nem rabszolgák, hanem testvérek című üzenetben Ferenc pápa azt hangsúlyozza, hogy a rabszolgaságot hivatalosan ugyan az egész világon eltörölték, mégis a mai napig milliók dolgoznak és élnek rabszolgasorban. Az egyházfő a földeken, bányákban és cselédként más otthonaiban is kemény fizikai munkát végző férfiakat, nőket és gyermekeket említette, valamint a más országba vándorlók tömegét, akiknek törvényes tartózkodását gyakran munkaszerződéshez kötik, arra kényszerítve őket, hogy hozzájuk méltatlan munkát és méltatlan feltételeket fogadjanak el, vagyis valójában rabszolgamunkát végezzenek.
Az olasz nyelvű üzenet kitér a szexuális rabszolgákra, a szervkereskedelem által kihasznált szegényekre, a fegyveres harcra, koldulásra, kábítószer-kereskedelemre kényszerített személyekre, és azokra is, akiket a "nemzetközi örökbefogadás álcájával" zsákmányolnak ki, vagy terrorista csoportok rabjaivá válnak.
Ferenc pápa a modern rabszolgaság okait is elemzi. Ennek során hangsúlyozza, hogy kiszolgáltatottsághoz vezet a szegénység mellett a munkalehetőség hiánya, a bűnözés, a korrupció, a konfliktusok és a terrorizmus is. Az egyházfő azonban mindenekelőtt a mai társadalom általános közömbösségét teszi felelőssé hangsúlyozva, hogy az emberek "szemet hunynak a rabszolgaság ismert és ismeretlen arcaival szemben".
A pápa a nemzetközi szervezetek fellépésével egy időben a vállalatok és a fogyasztók együttműködését szorgalmazza. A termelők figyeljenek oda, hogy a dolgozók méltóságteljes munkát végezzenek és hasonlóan méltó bért kapjanak, és a termelési lánc során sehol ne zsákmányolják ki a munkásokat. A fogyasztó pedig ne válasszon olyan terméket, amelynek hátterében mások kizsákmányolása áll: tudja, hogy "a vásárlásnak erkölcsi, nem csak gazdasági" vetülete van.
Ferenc pápa üzenete azt szorgalmazza, hogy "a globális közöny" helyett "globális testvériség" uralkodjon. A Béke Világnapját az egyház 1968 óta ünepli minden év január elsején.