Európai Unió;Európai Bizottság;Déli Áramlat;Maros Sefcovic;európai energiabiztonság;

Pozsonyban, a V4-ek találkozóján is kiemelt téma volt az energiabiztonság FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

- Megoldást keres Brüsszel

Brüsszelben tanácskoztak tegnap az Európai Unió energetikai miniszterei a Déli áramlat ügyében. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a tanácskozást követően kijelentette, Moszkva semmilyen hivatalos csatornán nem értesítette Brüsszelt a Déli Áramlat leállításáról. Az Unió keresi a megoldásokat az európai energiabiztonság szavatolására.

Két tanácskozásra is sor került tegnap Brüsszelben a Déli Áramlat gázvezeték kérdéskörében. Összeültek az uniós tagállamok energetikai miniszterei és külön tárgyaltak a Déli Áramlat projektben résztvevő országok szaktárcáinak vezetői.

Ha megépült volna
A Déli Áramlat munkálatait 2012 decemberében kezdték el, 3600 km-en kötötte volna össze Oroszországot Bulgáriával, majd Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül jött volna Közép-Európába. Kapacitását évi 63 milliárd köbméterre tervezték, 40 milliárd dollár építési költséggel számoltak.

A megbeszélést az tette szükségessé, hogy december 1-én Vlagyimir Putyin orosz elnök törökországi látogatása során bejelentette, hogy az Európai Unió ellenállása és amiatt, hogy Bulgária nem adta meg az engedélyt az építésre, Oroszország leállítja a projektet.

A megbeszélést megelőzően Sigmar Gabriel német alkancellár Brüsszelben újságíróknak úgy nyilatkozott, reménykedik benne, hogy amikor

megnyugszik a helyzet az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna között, akkor lehet újra párbeszéd a Déli Áramlat megvalósításáról.

„Sajnálatos, hogy a beruházást az orosz elnök álláspontja szerint nem folytatják. Én hiszem, hogy fontos projekt lett volna, különösen Európa déli része számára. Remélem, hogy visszatérhetünk az egyeztetésekhez, de ez az orosz kormány döntése” – jelentette ki Gabriel.

A tanácskozást követően Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke elmondta, hogy az Európai Bizottságot az orosz fél semmilyen hivatalos csatornán nem értesítette, hogy letesz a Déli Áramlat megépítéséről, a döntésről Brüsszel csak a sajtóból értesült.

A szlovák biztos elmondta, keresik a megoldásokat az európai energiabiztonság szavatolására.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottság tud segíteni a rendelkezésére álló három eszközzel, a határokon átnyúló projekteket finanszírozni hivatott pénzalappal, az úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszközzel.

Ezen kívül a nemrég bejelentett 315 milliárd eurós beruházási csomaggal és a tavaly elfogadott, közös érdeknek számító projekteket tartalmazó listával és várja a tagállamok visszajelzéseit arról, milyen más energiaforrások állnak rendelkezésükre, milyen prioritásaik vannak.

Sefcovic azon a téren is számít a tagállamok észrevételeire, hogy szerintük hogyan tud segíteni az Európai Bizottság a jelzett rendelkezésre álló eszközökkel.

Kiemelte, a déli energiafolyosó projekt megvalósítása menetrend szerint halad, az azeriek ígéretet tettek arra, hogy ez a vezeték 2019-re képes lesz földgázt szállítani az unió határáig a Kaszpi-tenger partjáról.

A Déli Áramlat által érintett uniós tagállamok, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia, közleményt adtak ki, amelyben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet.

A hét aláíró állam szerint az Európai Uniónak integrálnia kell a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálnia kell gázszállítóit, útvonalait és forrásait.

Tegnap Pozsonyban a V 4-ek miniszterelnökei is tanácskoztak. A megbeszélésen, amelynek központi témája ugyancsak az energiabiztonság volt, részt vett a svájci államfő, Didier Burkhalter is.

Múlt héten jelentette be Petro Porosenko ukrán államfő, hogy december 9-i hatállyal tűzszünetben állapodtak meg a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek, és amennyiben valóban fegyvernyugvás következik be, 10-én kivonják a nehézfegyverzetet.