Az EU így egyre nagyobb adóssághegyet görget maga előtt. Az Európai Bizottság számításai szerint legalább 4,8 milliárdnyi eurót „gyorssegély” kellene ahhoz, hogy legalább azoknak fizetni tudjanak, akik számára létkérdés az egyszer már odaígért pénzek megszerzése. A kis- és középvállalatok, a helyi közösségek, a civil szervezetek egész működése veszélybe kerülhet, ha az uniós pénzek éveket késnek.
Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi ülése előtt a Tanács és az EP képviselői részleges megállapodást kötöttek a jövő évi költségvetésről. Ennek keretében a leginkább rászoruló kedvezményezetteknek kifizetik az EU adósságát. A képviselőknek ezen túl a tervezetthez képest pluszpénzeket harcoltak ki a kutatásnak (45 millió euró), a diákcsere-programnak (16 millió euró) és a külpolitikai programoknak (32 millió euró). Ezek huszonnyolc tagállamra leosztva inkább csak jelképes összegek, de legalább a jó szándékot jelzik.
Az Európai Unió a költségvetésének 94%-át egyébként a különböző alapok formájában visszaosztja a tagállamoknak, és csak hat százaléka jut az uniós intézmények fenntartására. A nem fizető tagállamok így végső soron magukat és egymást, illetve a tagállamok gazdasági és társadalmi szereplőit károsítják meg.