A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.
Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Ezen új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatának indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál. A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.
Kormányszóvivő: piackiegyenlítő hatása lesz a nem nyereséges szupermarketekről szóló törvénynek
Kovács Zoltán közölte: a feladatuk az unió nagy részére jellemző fair versenyhelyzet megteremtése, és azoknak az anomáliáknak a megszűntetése, amelyek a nagykereskedelmi láncoknak a kereskedelmi erőfölényükkel való visszaélést tettek lehetővé. Közölte: nem tartanak attól, hogy élelmiszerár növekedés lesz az intézkedés következménye. Hangsúlyozta: a tisztességesen beruházó, és működő láncoknak nincs mitől tartania. A szándék szerint kiegyenlítődnek azok az anomáliák, amelyek indokolatlan piaci fölényt tettek lehetővé egyeseknek - mondta.
Pár év múlva lehúzhatja a rolót a jelenleg papíron veszteséges Tesco, Auchan
A kormányszóvivő arról nem beszélt, hogy a javaslat elfogadásának következtében pár év múlva lehúzhatja a rolót a jelenleg papíron veszteséges Tesco, az Auchan, de a valamivel kisebb Spar, Lidl, és Aldi is. Ha mégis maradni akarnak, akkor jelentősen drágítani kényszerülnek majd a termékeit. Szakemberek szerint mindez az Orbán baráti köréhez tartozó CBA- vezéreknek, illetve üzleteiknek kedvez.
Újraszabályozták a pláza-építések lehetőségét
Az épített környezet védelméről szóló jogszabályt 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni. Az új törvény 2015 január elsején lép hatályba.
Véglegesítette a parlament a költségvetés főszámait
Elfogadta a parlament kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét. A képviselők 116 igen, 40 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A büdzsé zárószavazása - miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot - a jövő héten várható.
Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.
Az összegző módosító javaslat elfogadásával megfelezték az Országvédelmi Alap előirányzatát, amely így 60 milliárdról 30 milliárd forintra csökkent, az indoklás szerint azonban ez az összeg "még mindig elégséges a költségvetést érintő potenciális kockázatok kezelésére".
A bevételek változásának egy része a már elfogadott adótörvényekből fakad. Így a pénzügyi tranzakciós illetékből 56 milliárd forinttal kevesebbre, 206,2 milliárd forintra számítanak jövőre. Átvezették a távközlési adóból várható bevétel - 12,8 milliárddal 56,4 milliárd forintra - csökkenését, valamint a reklámadó-befizetések - 600 millió forinttal 6,6 milliárd forintra - emelkedését is. Egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárd forinttal kevesebb - 161,8 milliárd forintnyi - bevétellel számolnak, ám az Egészségbiztosítási Alap bevételei között új előirányzatként jelenik meg a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulása, amelyből 11,5 milliárd forintot várnak.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemeléséből 6,4 milliárd forint többletforrást terveznek. Az árfolyamgát rendszerében a rögzített árfolyam feletti törlesztési kötelezettség kamatrészének felét az állam, másik felét a bankok vállalják át úgy, hogy a bankok hitelintézeti járadék címén az őket terhelő 50 százalékot befizetik a költségvetésbe. Így az árfolyamgát évközi megszűnése a hitelintézeti járadék jövő évi összegét csökkenteni fogja, 9,6 milliárddal 15,4 milliárd forintra. A személyi jövedelemadóból (szja) az eredetileg vártnál 5 milliárd forinttal több folyik be.
Számos változtatás is szerepel a módosító csomagban. Így például a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítására 2,7 milliárd forintot biztosítanak, a Millenáris területén megvalósítandó mélygarázsra és közösségi térre pedig 1,9 milliárdot. Többletforrást kap a 16 kiemelt sportág is. Az összegző módosító javaslat beépíti a költségvetésbe a Nemzeti Kommunikációs Hivatal előirányzatát, többletfedezet biztosít a német-magyar barátság évéhez kapcsolódó programsorozat lebonyolítására, és kiegészíti az egyházak hitéleti támogatásának előirányzatait.
A dohánysarc és az igazság
Gelencsér Attila fideszes képviselő azt mondta, hogy a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló javaslat célja kettős: érvényt akarnak szerezni vele az igazságos közteherviselésnek, és segíteni kívánják az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati terveket.
A különadóból befolyó bevétel ugyanis kizárólag egészségügy-finanszírozásra lenne fordítható - magyarázta.
Józsa István MSZP-s képviselő szerint a javaslat alkotmányos alapjogot sért, mert visszamenőleges hatályú adókivetést tartalmaz, a 2014-es realizált év alapján vet ki különadót.
Szavai szerint a javaslat és a benyújtott módosítás újra "elég egyértelműen behatárolhatóan a Fidesz-holdudvar, konkrétan a Lázár János baráti körébe tartozó" Sánta Jánosnak és az ő Continental dohányipari cégének kedvez.
Szilágyi György, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal erősödni fog a feketekereskedelem, ráadásul a fogyasztók az olcsóbb, rosszabb minőségű dohánytermékek felé fordulnak majd, ami növeli az egészségügyi kockázatot.
Ő is azt mondta, hogy az előterjesztésben az látszik, "összeér" a kormány és a Continental.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a dohányipari különadóról szóló javaslat nem egészségvédelmi célokról szól, sőt nem is az igazságos adóztatásról. Ha valóban egészségvédelmi célok motiválnák az előterjesztést, miért nem hosszú távra tervezik? - kérdezte.
A legnagyobb aggály szerinte az, hogy semmilyen hatástanulmányt nem mutatott be a szaktárca az indítványról.
A fideszes Szatmáry Kristóf, a különadó-javaslat előterjesztője reagálásában jelezte: nem támogatja az összegző módosító javaslat azon pontját, amely szerint az olyan dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg, lehetővé tennék, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.
Azzal indokolt, hogy nem támogat olyan módosítást, amely csökkentené a tervezett költségvetési bevételt.
A képviselő azt is mondta, azért egyszeri a dohányipari különadó, mert vannak olyan egyszeri egészségügyi kiadások jövőre - például a kórházi adósságrendezés -, amelyek remélhetőleg később nem jelentkeznek.
Szatmáry Kristóf hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a különadó miatt a dohánygyárak drasztikusan emelnék áraikat.