A megkérdezettek csaknem harmada novemberben kezdi el a karácsonyi ajándékok beszerzését, és átlagosan hét személyt ajándékoznak meg – derül ki a CIB Bank megbízásából készített friss kutatásból, amelyet a GfK készített 300 fős, bankkapcsolattal rendelkező, 25-59 éves, városi, ABC státuszú megkérdezett körében.
Hétfőn érkezik a Parlament elé, a Kossuth térre az ország karácsonyfája. A 19 méter magas, 45 centiméter törzsátmérőjű fenyő december 8-tól január 6-ig díszíti a teret. A fát - amelyet az idén a Pilisi Parkerdő Zrt. ajánlott fel – a parkerdő munkatársai vágják ki, majd a két tonna súlyú "túlméretes szállítmányt" Gödöllő környékéről rendőri felvezetéssel szállítják a Kossuth térre.
A válaszadók karácsonyi ajándékra háztartásonként átlagosan 67 ezer forintot költenek, míg további csaknem 45 ezer forintot az ünnephez kapcsolódó egyéb kiadásokra.
A legtöbben jellemzően előre spórolnak, tudatosan készülnek az ünnepi költekezésre, de 19 százalék hitelt is igénybe vesz a kiadások finanszírozására.
A hagyományoknak megfelelően a
karácsony a család ünnepe, amelyet a legtöbben otthon vagy családtagoknál töltenek.
A megkérdezettek háromnegyede szűk, 34 százaléka pedig szélesebb családi körben is ünnepel, és csupán 11 százalék azoknak a száma, akik barátaikat is felkeresik.
A válaszadók több mint felénél (56 százalék) halászlé kerül az ünnepi asztalra, de népszerű a töltött káposzta (48) és a bejgli (74) is.
A kutatásban résztvevők 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a családjában szokás karácsonyi ajándékot adni, az ajándékok megvásárlását illetően pedig a megkérdezettek fele jelezte, hogy nincs kiemelt, fő vásárló, azaz többen is kiveszik részüket az ajándékok beszerzéséből.
Tudatosan készülnek a válaszadók a karácsonyi ajándékvásárlásra, hiszen 18 százalékuk már októberben vagy azt megelőzően az év során, 27 százalék pedig novemberben megkezdi azok beszerzését, 43 százalék december első felében kezd vásárolni, míg az utolsó pillanatra mindössze 10 százalék hagyja a boltok felkeresését.
A megkérdezettek 79 százaléka előre megtervezi, hogy mit vesz majd, és mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak a vásárlás helyszínén dönti el, mivel lepje meg szeretteit.
A legnépszerűbb ajándék most is a könyv (68 százalék), a kozmetikum (63) és a ruhanemű, illetve cipő (52), de népszerű az édesség (41), a kisebb háztartási gépek (41) és a játékok (38) is.
A megkérdezettek átlagosan hét személynek vásárolnak ajándékot, és átlagosan 67 ezer forintot költenek ajándékra háztartásonként.
A felmérésben résztvevők ezen felül átlag 45 ezer forintot költenek az ünnephez kapcsolódó egyéb kiadásokra.
Tudatosak a megkérdezettek az ajándékok finanszírozását illetően is: 60 százalék az aktuális fizetéséből, 42 százalék általános tartalékaiból fizeti az ünnephez kapcsolódó kiadásokat, 36 százalék a kifejezetten erre a célra félretett összegből gazdálkodik, kölcsönt pedig 19 százalék vesz igénybe.
A karácsonyhoz kapcsolódó előre tervezett kiadások mellett egy váratlan esemény – például műszaki cikk vagy autó elromlása, esetleg hirtelen szükségessé váló fogászati beavatkozás – esetén azonban már többen vennének fel hitelt: 24 százalék folyószámlahitelt igényelne, 12 személyi kölcsönt és 9 hitelkártyát.
A karácsony közeledtével a fogyasztóvédelmi hatóság is megszigorította az ellenőrzéseket, fő céljuk a vásárlók biztonságának garantálása, a szabályokat megszegők kiszűrése a kereskedelemből.
Az országos ellenőrzések során kiemelten nézik az árak feltüntetését, az akciók érvényesítését, a vásárlók tájékoztatását és a termékek biztonságát.
Az ellenőrzések első hetén a vizsgált kereskedők harmadánál tapasztaltak hiányosságot, továbbra is jellemző a hibás árfelszámítás, a megtévesztő akciós ajánlat, a mérési pontatlanság.
Az egyre terjedő internetes vásárlással kapcsolatban a fogyasztóvédelemnél kiemelték: csak olyan weblapon célszerű vásárolni, ahol az üzemeltető személye beazonosítható, és érdemes a szállítási határidőt pontosítani.
Felmérések szerint egyébként a hazai internethasználók több mint 30 százaléka adatbiztonsági félelmek miatt továbbra is tartózkodik az online vásárlástól – írja a Piac és Profit.
Ez a félelem nem alaptalan, világszerte mind több a visszaélés a vásárlók adataival. A Dueo Security felmérése szerint 2013-ban 62 százalékkal nőtt az adatvisszaélések száma, és csak az USA piacán 18 milliárd dollár veszteséget okoztak a bankkártyához kapcsolódó csalások. (A karácsony a főszezon a bűnözőknél.)
Európában, így Magyarországon is masszívan jelen van ez a fajta bűnözés, amire az Európai Központi Bank (EKB) bankkártyacsalásokról szóló idei jelentése is rávilágít: miközben a fizikai kártyahasználatot igénylő műveletek esetében a technológiai fejlődés hatására visszaszorult, addig a kártya jelenléte nélkül zajló (zömmel internetes) tranzakciók (CNP-tranzakciók) esetében nőtt a csalások összértéke.
A jelentés szerint Magyarországon a CNP-tranzakciók során elkövetett csalások értéke 2012-re egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és az összes kártyacsalás felét immár ily módon követték el.
A bankjegy-automaták (ATM) révén elkövetett csalások aránya 27, míg a kártyás fizetést lehetővé tévő POS berendezések révén okozott károk aránya 23 százalékra csökkent.
Az arányok évről évre közelítik az EU- és EFTA-országokat tömörítő Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) országainak átlagát.
Karácsonyfának való fenyőt Magyarországon 1500-2000 hektáron, elsősorban az ország dél-nyugati részén, Zala, Vas és Somogy megyében termesztenek. Néhány 20-25 hektáron termelő gazdaság mellett több száz kistermelő, családi gazdaság neveli a fákat 1-2 hektáron, a telepítéstől számítva fajtól és mérettől függően 5-10 évig. A minőségi áru előállítása sok kézi munkát igényel.
A termesztéshez szükséges speciális gépek drágák, beszerzésük nehézkes. Magyarországon évente 1,5-1,8 millió család állít az ünnepekre karácsonyfát. A lucfenyőt illatáért és kedvező áráért kedvelik, az ezüstfenyő iránti kereslet az utóbbi évek csökkenése után ismét nő. A nordmann fenyő ára bár a fenyőfák közül a legmagasabb, a vásárlók kedvelik, mert tűleveleit hosszan megtartja.
Az export és az import ezen a területen kiegyenlíti egymást, 200 ezer darabra tehető. Importból a nagyobb 1,8-2,0 méter magas nordmann fenyő érkezik, főleg Dániából, kisebb része Németországból. A gyökeres magyar lucfenyőre pedig Olaszországban van nagy kereslet. A termelői árak az utóbbi években 10-15 százalékkal csökkentek, nagyrészt az önköltség szintjén mozognak.
A kereskedelmi árak az elmúlt évekhez hasonlóan alakulnak az idén is. Így a lucfenyőért általában 1500-2000 forintot, az ezüstfenyőért 3000-4000 forintot, míg a nordmannért 6000-7000 forintot kérnek az árusok folyóméterenként. A nagyobb méretű, 2,2-2,5 méter feletti fák esetében darabárakat alkalmaznak a kereskedők.