Görögországnak 2010 óta a két hitelmegállapodás révén 240 milliárd eurós hitelt szavazott meg az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az összeget fokozatosan folyósítják, ám az újabb hitelrészlet átutalását rendre kemény feltételekhez kötik. Az ellentétek egyre nagyobbak a görög kormány és a trojka között. Athén ugyanis úgy véli, hogy már idén a saját lábára állhat, s elvághatja a hitelezőkhöz kötődő köldökzsinórt. Az adatok valóban bizakodásra adnak okot, néhány napja például a görög statisztikai hivatal, az ELSTAT bejelentette, hogy a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 2,2 százalékkal bővült, miután augusztusban 7,3, júliusban 4,7, júniusban pedig 3,9 százalékkal nőtt.
Azt azonban talán korai lenne kijelenteni, hogy Görögország túl van a nehezén. Bár a gazdaság valóban növekedési pályára állt, az athéni kormány, az EU és az IMF is 0,6 százalékos GDP bővülésre számít az idei évben, nagyon mélyről kell felkapaszkodnia az államnak: a GDP a válság kitörése óta eltelt mintegy negyedével zsugorodott.
Miközben a gazdaság életjeleket mutat, a kormány helyzete egyre instabilabb. Ez részben a kabinet és a trojka közötti vitára vezethető vissza. Miközben Athén szerint rendben van a jövő évi költségvetés, a trojka 2,5 milliárd eurós hiányt lát a büdzsében. A két fél abban a kérdésben sem tud közös nevezőre jutni, miként kaphatná meg Görögország az újabb, 1,8 milliárd eurós hitelrészletet.
Ahhoz, hogy minden jól alakuljon a kormány számára, az euróövezet minisztereinek december 8-án esedékes ülésükön mindent rendben kell találnia az ország pénzügyeivel kapcsolatban. Csakhogy a tárgyalások megszakadtak a trojka és a kabinet között a következő évi büdzsében (a hitelezők szerint) tátongó lyuk miatt. Ezért a tárcavezetők ülésén olyan döntés születik majd – írta a Reuters –, ami nagyon nem lesz Antonisz Szamarasz ínyére: meghosszabbítják fél évvel a hitelprogramot, így a miniszterelnök nem tudja teljesíteni azt az ígéretét, amely szerint az ország pénzügyi szempontból már 2014-ben a saját lábára állhat.
Ez nagyon súlyos politikai következményekkel járhat. Szamarasz ugyanis a februárban esedékes görög elnökválasztásig nagyon komoly eredményt akart felmutatni, s mi lehetett volna annál nagyobb érdem, mint az, hogy sikerül lekerülni az országban nem éppen nagy népszerűségnek örvendő trojka lélegeztetőgépéről.
Görögország nem teljesen ellenezné a hosszabbítást, ugyanakkor a kormányzat jelezte, csak néhány hetes csúszást tartana elfogadhatónak. Az athéni pénzügyminisztérium egyébként cáfolta, hogy hivatalos konkrét terv lenne a fél éves hosszabbításra, de elismerte, hogy néhány euróövezeti tagország ezt a megállapodást támogatná.
Ha valóban fél évvel meghosszabbítanák a hitelprogram hatályát, azzal megpecsételhetik a kormány sorsát. Februárban ugyanis meg kellene választani Karolosz Papuliasz elnök utódát. Ehhez 180 képviselő támogatására lenne szükség. Ha az Új Demokrácia és a szocialisták koalíciója nem talál ennyi honatyát, új parlamenti választást kell kiírni. A voksolás pedig feje tetejére állítaná a teljes görög belpolitikát, minden bizonnyal a hitelmegállapodást elutasító Sziriza győzne.
Szamarasz csütörtökön kizárta a lehetőségét annak, hogy a kormány idő előtti választást ír ki még az elnökválasztás megrendezése előtt.