A bíboros szerint a két évvel korábban elfogadott, azóta itthon és külföldön is sok kritikát kapott egyházi törvény - a strasbourgi kifogásokat figyelembe véve - mindenképpen módosításra szorul, ám értelmetlen lenne teljesen új jogi struktúrát kialakítani, hiszen az "súlyosan megzavarná a vallásszabadság gyakorlását és az intézmények működését". Mindemellett sérelmezte, hogy a magyar püspöki kart "már megint" nem vonták be az előkészítésébe, az érintettekkel csak későn kezdték meg az egyeztetést.
Mint ismert, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) még áprilisban jogerős ítéletben marasztalta el az egyházi törvényt, amely megfosztotta a hazánkban működő kisebb felekezeteket egyházi státuszuktól. Az EJEB szerint ezzel mind a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a kisegyházak gyülekezési és egyesülési joga; úgy vélik, hogy a kormánynak más lehetősége is lett volna a "bizniszegyházak" kiszűrésére. A kormány fellebbezését az EJEB elutasította, az ítéletben kimondták, hogy a státuszuktól megfosztott egyházaknak kártérítés jár - annak mértékét azonban nem határozták meg, arról a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán közölte: a kormány megkezdte az egyeztetést a kártérítési igénnyel fellépő kérelmezőkkel.
A tegnapi sajtótájékoztatón Erdő Péter beszélt arról is, hogy aggályosnak találja a kormány oktatással és a szociális szférával kapcsolatos intézkedéseit. Véleménye szerint azzal, hogy a kormány önkényesen több állami szociális és oktatási intézményt is egyházi fenntartásba adna, sértenék az állam felekezeti semlegességi elvét. Az egyháznak átadott állami intézmények pedig nem lehetnek semlegesek, az egyház azokat köteles saját vallása szerint működtetni - így tulajdonképpen az állam szabná meg, hogy az érintettek milyen vallási környezetben legyenek "kénytelenek" igénybe venni az intézmények nyújtotta szolgáltatásokat. "A legjobb az lenne, ha ilyen módon nem adnának át intézményeket az egyháznak" - jelentette ki a bíboros.