A beszéd egyik legfontosabb momentuma, hogy az elnök leszögezte: Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Vlagyimir Putyin az évértékelő, feladatkijelölő beszédben azt mondta, hogy országa "nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára".
Putyin az országa ellen életbe léptetett szankciók kapcsán azt mondta, hogy azoknak nincs közük az általa "ukrán tavasznak" nevezett kijevi hatalomváltáshoz. Az orosz elnök szerint pusztán gazdasági irigységről van szó, mert "ha az (vagyis az ukrajnai konfliktus) nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit".
A Krím félsziget hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek - árnyalta álláspontját Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő a félsziget március végén Ukrajnától Oroszországhoz történt csatolását történelmi eseménynek, míg a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktust tragédiának nevezte, és kijelentette, hogy az teljes mértékben igazolja az orosz álláspont igazát. Azt is hangsúlyozta, minden népnek joga van arra, hogy megválassza útját és szövetségeseit, beleértve Ukrajnát is. Ugyanakkor ostorozta az ukrajnai hatalomváltást eredményező erőket támogató nyugati államokat és a szerinte államcsínnyel létrejött ukrán vezetést.
Putyin beszélt "a civil kezdeményezések szabadságáról" is, mint mondta ez is az egyik ellenszere a külföldi korlátozásoknak, szankcióknak és a belső problémáknak Oroszországban, csakúgy, mint a gazdasági, társadalmi fejlődés. Az orosz államfő másik üzenete a hatalom által megbénított civil - nem kormányzati- szervezeteknek (NGO) szólt. Putyin a "szociális irányultságú" NGO-knak ígért támogatást, és ezt az általa alapított Összoroszországi Népfrontra bízta.
Az úgynevezett ügynöktörvény több jogvédő szervezet működését nehezítette meg Oroszországban az utóbbi egy évben. Szakértők külön felhívták a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a valutapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.
Az állami sajtóban rég várt eseményként beharangozott rendezvényre mintegy 1100 vendéget hívtak meg. Jelen voltak az orosz parlament mindkét házának vezető politikusai, a legfelső bíróság, az alkotmánybíróság, a kormány és a régiók kormányzói, köztársasági elnökei. Ott voltak a Kremlben a különböző vallási felekezetek képviselői, és neves közéleti személyiségek is. Kitüntetett figyelmet kaptak a Krím félsziget vezető politikusai, akiket Putyin külön köszöntött, kiemelve, hogy ők már orosz állampolgárok.
Az amerikai elnök szerdán Washingtonban azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy megfélemlíti Oroszország szomszédjait. Obama egy cégvezetőkkel folytatott megbeszélésen kijelentette: nem számít arra, hogy Putyin a közeljövőben változtatni fog kormányzási stílusán, ehhez ugyanis belpolitikai nyomásra lenne szükség.
Az orosz elnök személye - ha a világpolitikától "hazatérve", Magyarországra szűkítjük a képet - mindenképpen jelentős hatást gyakorol a honi politikára. Ha most nem is kezdjük újfent Orbán Viktor miniszterelnöknek rendre, a Putyin politikáját illető dicsérő szavait felemlegetni, és csak az elmúlt napok történéseit vizsgáljuk, akkor is van bőven mondanivaló.
Orbán irgalmatlan pofont kapott - írta lapunk a hét elején.
Ezzel pedig Szanyi Tibort az MSZP EP-képviselőjét idéztük, aki így reagált arra a hírre, hogy Putyin bejelentette: Oroszország a jelenlegi körülmények között nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását. Az Európai Uniónak a Déli Áramlattal kapcsolatos ellenző álláspontja miatt az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé fogják irányítani - ezt közölte Ankarában az orosz elnök, aki azt tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az EU-tól az elmaradt haszon miatt.
Szerdán Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-nak megerősítette: A Déli Áramlattal kapcsolatos hétfői orosz bejelentés nyomán előállt helyzetet vitatta meg telefonon Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb kormányfő . Elmondta: a két miniszterelnök várhatóan további egyeztetéseket folytat az ügyben a következő napokban, és december 16-án, a Kína - Közép-Kelet-Európa konferencia idején Belgrádban személyesen is tárgyalnak.
A paksi bővítés, illetve az Oroszországgal kötött szerződés ügye az egyik lehető legerősebb "kapocs" Putyin és a magyar kormány között.
Az orosz kormány idén tavasszal közzétette a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó hitelszerződés részleteit, a dokumentumból szakértők szerint egy rendkívül kemény, és Magyarország számára egyoldalúan hátrányos konstrukció olvasható ki. Mint kiderült: az ellenzék hatalmas felháborodását - egyrészt maga a szerződés, másrészt a megkötése körülményei miatt - kiváltó egyezség, a 10 milliárd eurós hitel pénzügyi feltételei drasztikusak.
Végül, a némileg profánabb "kapcsolat", a tegnapi McCain-kijelentés: a magyar miniszterelnököt neofasiszta diktátornak nevező republikánus szenátor ugyanis azzal a váddal is illette Orbán Viktort, hogy "ágyba bújik Putyinnal". Az amerikai politikus az előbbi jelzőt igen, a Putyin ágyát illető szavait nem indokolta.