Az internetes cégek piaci túlsúlyát mérsékelni kívánó határozatot a képviselők nagy többségének támogatásával múlt csütörtökön fogadta el az Európai Parlament (EP).
Bár konkrétan nem mondták ki, mégis tudható, hogy a végső cél az amerikai keresőóriás, a Google térnyerésének visszaszorítása lenne.
Az ETC Digital (Európai Utazási Bizottság) adatai szerint ugyanis a kaliforniai cég uralja az európai keresőpiac mintegy 90 százalékát - míg például az Egyesült Államokban (USA) 68 százalékos a piaci részesedése.
Az EP-t már foglalkoztatja egy ideje a Google piaci túlsúlya, több érv is elhangzott a szabályozás szükségességéről.
Korábban több politikus és gazdasági szereplő is állította, hogy az óriáscég visszaél népszerűségével, ezzel kapcsolatban még 2010-ben a Google versenytársai panaszt nyújtottak be az EU versenyjogi bizottságához, melyben állítják: a cég saját szolgáltatásait részesíti előnyben, a keresési találatok között azokat ajánlja fel elsőként az internetezők számára, míg más cégek hasonló szolgáltatásai előnytelenebb pozíciókban jelennek meg.
Az évek óta tartó vizsgálat a következő szempontok szerint zajlott: ellenőrizték, hogy a Google keresési szolgáltatásai hogy viszonyulnak a rivális szolgáltatásokhoz, valamint hogyan használja a más weboldalakon kínált tartalmakat.
Vizsgálták azt is, hogy a hirdetőknek milyen lehetőségei vannak a váltásra, illetve milyen korlátozásokra számíthatnak, ha más keresőcégnél szeretnének hirdetni.
A vizsgálattal, valamint a mostani határozattal az EP célja egyértelmű: szeretnék elérni a Google "feldarabolását", vagyis hogy leválasszák a keresési üzletágat a vállalkozás többi résztől.
Bár a határozat nem kötelező érvényű, hiszen az EP-nek nincs jogosultsága, hogy az üzletágak szétválasztására kényszerítse a céget, az Európai Bizottság (EB) ellenben szabadon dönthet, megfontolja-e a Google feldarabolásáról szóló javaslatot - erre vonatkozó uniós jogszabályt is csak az EB hozhat. ****
Éppen ezért a parlament arra kéri a bizottságot, hogy a megkülönböztetés-mentes internetes keresés elvét szem előtt tartva "akadályozza meg az összekapcsolt szolgáltatások forgalmazása terén a keresőprogram-szolgáltatók által elkövetett visszaéléseket", valamint "vizsgálja meg a keresőprogramok más kereskedelmi szolgáltatásoktól való szétválasztására irányuló javaslatokat".
A szavazást kezdeményező EP-képviselők szerint ha a vizsgálat nem hoz kielégítő eredményt és a versenyellenes magatartás fennmarad, akkor valóban neki kell látni a domináns keresőszolgáltatások szabályozásának.
"A keresőprogramok által végzett indexálásnak, értékelésnek, megjelenítésnek és rangsorolásnak pártatlannak és átláthatónak kell lennie - hangsúlyozták a képviselők.
Akárhogy is dönt az EB - ha meg is fontolják a javaslatot, utána akár figyelmen kívül is hagyhatják -, a parlament határozata mindenképpen jelzésértékű: az európai politikusok nem nézik jó szemmel a Google piaci egyeduralmát és üzleti gyakorlatait.***
A határozat ellen több amerikai képviselő és az USA nagykövetsége is tiltakozott, szerintük ugyanis az ilyen javaslatok "hidak építése helyett falakat emelnek", valamint figyelmen kívül hagyják, hogy a következményeik milyen hatással lehetnek az USA és Európa közötti kereskedelemre.
Levelükben hangsúlyozták: versenyjogi kérdéseket objektív és pártatlan vizsgálati eredmények alapján, nem pedig átpolitizáltan kell eldönteni.
Amerikai politikusok rámutattak: a kaliforniai gigacég visszaszorításának tervében szerepet játszhat az európai médiavállalatok védelme - a Google ellen lobbizó legkiemelkedőbb hangadóknak a német Axel Springer és a Hubert Burda Media vállalatok bizonyultak; ennek fényében talán nincs is mit csodálkozni azon, hogy az EP határozatának legfőbb kiötlőjének az unión belül is Andreas Schwab német jobboldali politikust emlegetik.
Más amerikai cégek részéről olyan "vádakat" is lehetett hallani, hogy az EU politikusait valójában nem a Google piaci helyzete érdekli, egyszerűen csak féltékenyek az amerikai cégek sikerére.
De nemcsak az Államokban, Európában sem ért mindenki egyet az EP politikusaival: a brit The Economist arról ír, hogy "a sikeres amerikai vállalatok elleni támadás helyett Európa vezetőinek inkább azt a kérdést kellene feltenniük, hogy a kontinens miért nem tudott kitermelni egy Google-t vagy egy Facebookot".
A lap szerint az EU-ban érezhetően eluralkodott a "Google-fóbia", a mostani pedig az EP egyik legmarkánsabb "kirohanása", amivel nem a felhasználók, hanem az európai vállalatok érdekeit szolgálják.
Margrethe Vestager, az EB versenyjogi biztosa összetett folyamatnak nevezte a keresőóriással kapcsolatos, évek óta zajló vizsgálatot, úgy véli, a helyzet tisztázásához még időre van szükség.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa sem támogatja a határozatban foglaltakat, egy interjúban arról beszélt: amíg ő tölti be ezt a pozíciót, addig nem lesz feldarabolás.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a német politikus ne akarná kordában tartani az amerikai vállalatot: egy hónapja például azt nyilatkozta, hogy egy, a teljes EU-ra kiterjedő, kifejezetten a Google-ra szabott szerzői jogi adó bevezetésén is gondolkodnak.
A "feldarabolást" azonban nem tartja jó intézkedésnek, szerinte az nem a piac- hanem a tervgazdaság eszköze lenne, Európa pedig "csak a piaci versenyben tudja visszanyerni pozícióit a digitális gazdaságban".
Az elmúlt napokban több szaklapban is megjelent nyilatkozatok alapján elmondható: szakemberek a Google szétszabdalását életképtelen ötletnek tartják, amely nagy valószínűség szerint nem is fog bekövetkezni.
Ha a keresőóriás feldarabolása nem is feltétlenül, de "az európai politikusok tisztább gondolkodása, mindenképpen a kontinens és az állampolgárok javára válna" - szögezi le a The Economist.
