A magyarországi betegellátásban mérföldkőnek számít a vidéki központok (Debrecen, Miskolc és Pécs) megnyitása, ugyanakkor a megelőzésben Magyarország rosszabbul áll.
Míg az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint az Európai Unióban csökkent az új HIV-esetek száma az elmúlt tíz évben, hazánkban négyszeresére nőtt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a prevenciós munkát végző civil szervezetek megerősítésére és célzott szűrőprogramokra van szükség.
„Óvatos becslések szerint is legalább 50 százalékos a felderítetlenségi arány, ami nagyon magas. Az egyre romló statisztikák és a növekvő AIDS-megbetegedések száma is alátámasztják, hogy hazánkban nagyon
sokan nem ismerik HIV-státuszukat” – mondja Bagyinszky Ferenc, a TASZ HIV/AIDS programvezetője.
Magyarországon eddig főként szexuális úton terjedt a HIV. Az ártalomcsökkentő programok alacsony lefedettsége, illetve bezárása következtében, valamint a megváltozott injektálási szokásoknak köszönhetően a droghasználók körében bármikor járvány alakulhat ki.
„A tű- és fecskendőcsere-programok, valamint a helyettesítő terápiák bizonyítottan költséghatékony megoldások, amelyek ahol megfelelő támogatással működnek, megállították a HIV és hepatitis járványt a droghasználók körében.
Az ártalomcsökkentő programok ellehetetlenítésének rövidtávon a droghasználókra, hosszabb távon pedig a lakosságra lesznek súlyos közegészségügyi következményei” - tette hozzá Bagyinszky.
A magyarországi HIV/AIDS helyezettel kapcsolatos statisztikák továbbra is az elmúlt években tapasztalt negatív tendenciákat erősítik.
Az EPINFO szerint az év első felében 142 HIV-fertőzött személyt regisztráltak (2013-ban összesen 240 HIV-pozitív személyt szűrtek ki), míg 24 új AIDS-beteget diagnosztizáltak.
És idén már az első félévben többen haltak meg, mint tavaly egész évben. Ennek ellenére: sem a csaknem háromezer kiszűrt HIV-pozitív személy, sem a ki nem szűrt HIV-pozitívok többezres száma nem sarkallja arra a magyar egészségügyi kormányzatot, hogy hatékony cselekvési programot fogadjon el – áll a Civil AIDS Fórum közleményében.
A Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoportnak, amely az Emberi Erőforrások Miniszterének tanácsadó testületeként működne, tavaly decemberben volt az első, alakuló ülése, de munkacsoport azóta sem tanácskozott.
Úgy tűnik, a tárca nem tartja fontosnak és sürgetőnek, hogy az évenként kiszűrt fertőzöttek száma csökkenjen, és kevesebben haljanak meg AIDS-ben.
Ezért a civil szervezet felszólítja a minisztériumot, hogy a program elfogadásához tegye meg a szükséges lépéseket és annak végrehajtásába minél szélesebb körben vonja be a szakembereket, civil szervezeteket.