A szavazáson 140 képviselő vett részt. Kövér László házelnök személyi javaslatát 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében titkos szavazáson fogadták el. Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól.
Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.
A parlamenti szavazáson jelen voltak mások mellett Paczolay Péter jelenlegi Ab-elnök, a testület tagjai, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Székely László ombudsman és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A voksolás idejére az Országház Duna-parti folyosóján csak a képviselők és a szavazásban közreműködők tartózkodhattak.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le, a törvényi előírások értelmében utódját három hónappal korábban lehet megválasztani. A parlament az Ab tagjai közül választhatja ki a testület elnökét, akinek személyére Kövér László házelnök tett javaslatot. Amennyiben a jelenlegi országgyűlési képviselők kétharmada egyetért a fideszes politikus kezdeményezésével, Lenkovics Barnabás lehet az Alkotmánybíróság új elnöke, aki a titkos szavazást követően le is teheti esküjét az ülésteremben. Arról, hogy Kövér László házelnök Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolja a testület következő elnökének, pénteken tájékoztatott Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke.
Lenkovics: "Az alkotmányosság védelme miatt vállaltam"
Az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöki posztját Lenkovics Barnabás. Az elnöki tisztség Ab-mandátumhoz kötött és azzal együtt lejár - ismertette, hozzátéve: ezt a rövid időt próbaidőnek, útkeresésnek tekinti.
Felidézte, hogy 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök javasolta ombudsmannak, ezt megelőzően az oktatásnak és a tudománynak élt. Az alapjogvédelmi, alkotmányvédelmi funkciót megszerette, beletanult, s talán ennek is köszönhető, hogy nyolcadik éve alkotmánybíró - magyarázta, kifejtve: mindez arra kötelezte, hogy vállalja a jelöltséget az elnöki posztra.
Lenkovics örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a kétharmados támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Utódainak azt kívánta: alakuljon úgy Magyarországon a politikai kultúra, hogy nem lesznek ilyen szituációknak kitéve.
Az új elnök elmondta, hogy személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra. Ez nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re - fejtette ki.
Értékelése szerint külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejtés esetleg ajánlásokkal.
A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban magát. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.
Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. A kormányzati portál a következő tudnivalókat írja a testületről:
Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB), a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.
A Népszava forrásai már korábban is Lenkovicsot tartották a legesélyesebbnek Paczolay utódjának, noha felmerült Varga Zs. András új alkotmánybíró, s más 2010 után választott Ab-tagok esetleges elnökké választása is. Lenkovics 2001-től 2007-ig ombudsman volt, 2007-ben az akkori ellenzék - azaz a Fidesz - javaslatára lett alkotmánybíró. Noha a testület "régi érájába" tartozik, a valódi téttel bíró ügyekben rendre a mai kormánytöbbségnek kedvező álláspontot képviselt - írta lapunk pénteken.
Lenkovics Barnabás 1950 -ben született Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1974-ben szerzett jogi diplomát. 2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. 2007-ben választották az Alkotmánybíróság tagjává.
Az Együtt nem támogatja Lenkovics Barnabást
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja semmilyen körülmények között nem tudja támogatni az Alkotmánybíróság (Ab) élére jelölt Lenkovics Barnabás megválasztását, ezért a párthoz tartozó független képviselők ellene fognak szavazni. Szelényi Zsuzsanna a döntés indoklásaképp elmondta, hogy Lenkovics Barnabás alkotmánybíróként korábban elutasította a kormányt bíráló beadványokat. A jelölt olyan alapvető kérdésekben, mint például a tulajdonhoz vagy a sajtószabadsághoz való jog olyan véleményt képviselt, amelyek az Együtt szerint nem férnek össze a jogállam elveivel. Az ellenzéki politikus azt már korábban bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújt be a parlamentnek, amelyben a független képviselő kezdeményezi, hogy állítsák vissza az Ab jogköreit a költségvetést és az adórendszert érintő kérdésekben.
A liberálisok szintén nem támogatják Lenkovics kinevezését
A Magyar Liberális Párt szerint nem lehet komolyan venni az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéről döntő parlamenti szavazást, ezért a párt elnöke nem fogja támogatni a testület élére jelölt Lenkovics Barnabás megválasztását. Fodor Gábor független képviselő komédiának nevezte a választást, mondván: a Fidesz kormányzása alatt az Ab-t kiüresítették és megszűnt a testület értelme. Az Ab jogkörét az elmúlt években csökkentették, a testület létszámát viszont úgy növelték, hogy a Fideszhez egyértelműen kötődő személyeket választottak alkotmánybírává - mondta. Kiemelte: kritikája ezúttal nem elsősorban Lenkovics Barnabás személyének szól, bár szerinte a jelölt alkotmánybírói tevékenysége is bírálható.
A DK sem támogatja Lenkovics Barnabás kinevezését
"Lenkovics Barnabás korábban kiváló jogász volt, aki az utóbbi években sajnálatos és érthetetlen okból sokat tett a jogállamot lebontó Orbán-kormányok hatalmának bebetonozásáért" - indokolta a párt döntését hétfői közleményében a DK elnökségének tajga. A kommünikében, amelyet az Ab-elnök személyéről szóló parlamenti szavazást megelőzően juttatott el az MTI-hez Kerék-Bárczy Szabolcs, az is szerepel: a DK szerint a jelenlegi Alkotmánybíróság nem a hatalom ellenőrző szerve, hanem annak kiszolgálója, "emiatt teljesen mindegy, ki a taláros testület elnöke", Lenkovics Barnabásnak pedig vissza kellene utasítania a felkérést.
Az MSZP bojkottálja a szavazást
Bárándy Gergely értékelése szerint a jelölt, Lenkovics Barnabás alkotmánybíró méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára. Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve: úgy dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van - értékelte.
Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.
Bárándy Gergely szerint az Ab jelenlegi tagjai közül még mindig lenne olyan, aki méltó lenne az elnöki poszt betöltésére, akár a baloldal, akár a jobboldal támogatásával választották meg korábban, hogy "messzebb ne menjünk, például a jelenlegi elnök, Paczolay Péter".
A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának öt éve kizárólag olyan embert választanak meg, akit a Fidesz jelölt. A testületet a Fidesz feltöltötte a saját hűséges embereivel - jelentette ki. Szerinte Lenkovics Barnabás jelölése diktátumszerű volt, mivel nem előzte meg egyeztetés.