Állítólag megnő a könyvek keresettsége, ha kiderül, hogy maga az elnök is olvassa őket. Az Egyesült Államokban.
Nálunk ezt egyelőre nem kutatták, izgalmas lenne pedig. Megtudhatnánk például, hogy vezető politikusunkat nemcsak a foci érdekli, hanem verseket, elbeszéléseket netán filozófiai értekezéseket is szívesen olvas. Értesülhetnénk, milyen könyvet tart a kezében az államelnök, míg kapásra vár, és honnan veszi stílusát a míves mondatairól ismert házelnök. Hát a minisztert mi érdekli a vadászati szakirodalmon kívül? Értékeli-e azt is, amit valaki szellemiekben megszerzett? Milyen könyvekből tájékozódik a pártelnök, aki világhírű genetikusunkat megbotránkozva beszélné le az iskolai szexuális felvilágosításról? Mit olvas szívesen az a kormánytag, aki laza kézmozdulattal törölné a darwinizmust a gondolkodás történetéből? Megannyi lehetőség a kutatásra és a nyilvánosság tájékoztatására. Lehetne ebből esetleg rendszer. Mondjuk, egy új rovat a vagyonnyilatkozatban a szellemi gyarapodást jelezve. A haszna óriásinak ígérkezik. Amellett, hogy nagyot nőne politikusaink respektusa, a közönség minden bizonnyal megrohamozná a könyvesboltokat.
