Tarlós István felbátorodott, s az októberi győzelem után első dolga lett kinyírni Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját, akivel évek óta hullámzó állóháborút vív.
Ennek apró sikereit és bukásait a kormányfő hangulata szabta meg. Akar-e éppen borsot törni főpolgármestere orra alá, miközben mosolyogva szemléli a Vitézy-gyerek csínytevéseit.Tarlóst böködhette Vitézy fiatalos lendülete, amint a tömegközlekedést barkácsolta a nappaliban, vagy inkább az ifjú háta mögött magasodó miniszterelnöki árnyék nyugtalanította. Túl sok fideszes úri kedvet kellett neki egybesimítania legendás óbudai malteros spaklijával, semmint, hogy a néma árnyékot is elviselje. Alkalmasnak találhatta a pillanatot, amikor a bel-budapesti csetepatékat háttérbe szorítják az országos gondok, amelyek mélyülő ráncait ő is felfedezhette a kormányfő homlokán. Kipattant hát fejéből az ötlet, amit szerdán el is fogadott a közgyűlés: megszülik a városgazdálkodási gólemet, ebbe olvasztják bele Vitézy mindazon jogkörét, amely eddig súlyt adott a beosztásának. Egy szemétdomb, egy kakas - megmerényelte az ifjút.
Ám, vagy az árnyék rezdült meg, vagy Vitézy makacs, mert rezdülni vélte az árnyékot. Közölte: nem ért egyet ugyan az átszervezéssel, de nem lát okot a távozásra. Pedig épp ellopják tőle a BKK lényegét, hogy valaki, valahol összehangolja a tömegközlekedés, az autósok, a gyalogosok, a kerékpárosok érdekeit. Ez a versengő hivatalok között szétporlad majd az új struktúrában - mondja Vitézy, de megalázva, kisemmizve, gerinctelenül marad.
Ha a családi barát árnyéka nem volna...
