A vasárnapi parlamenti választás széttagolt, töredezett törvényhozást eredményezhet, könnyen zavargásokba torkollhat. Nem lehet kizárni, hogy egyesek megkérdőjelezik, nem ismerik majd el az eredményeket, ami nyilvánvalóan a kormány megalakulását fogja késleltetni és politikai instabilitást eredményez. Ezt az előrejelzést a nagy tekintélyű geopolitikai és biztonságpolitikai szakportál, az amerikai IHS Jane 360 adta ki pénteken. Az elemzés szerint mindez azért valószínűsíthető, mert mélyek a szakadékok, nagyok a személyi ellentétek és a rivalizálás a legfőbb politikai szereplők között.
A választás tétje nagy, több szempontból is. Moldovában ugyanis két tábor áll szemben – egy oroszpárti és egy EU-integrációpárti, és maguk a választók is úgy értelmezik, hogy ezúttal nem egyszerűen a parlament összetételéről döntenek, hanem Oroszország és az Európai Unió között választanak. A köztársaság politikai hangulatára és közhangulatra nyilván rányomja bélyegét a szomszédban zajló kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. Elemzők és választópolgárok egyaránt úgy vélik, hogy egy oroszpárti kormányzat befagyasztaná az elindított európai integrációt és Oroszország karjaiba terelné a volt szovjet tagköztársaságot.
Márpedig jelenleg a 3,5 milliós ország „éltanuló” a csatlakozni kívánó államok között. Június 27-én Kisinyov aláírta a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, aminek következtében vízummentességet is kapott, de ugyanakkor orosz importtilalommal kellett szembesülnie, ami súlyosbítja az ország amúgy is törékeny gazdasági helyzetét. Moszkva importtilalmat vezetett be a moldovai borokra, zöldségekre, gyümölcsökre és egyes húsipari termékekre. Tekintettel arra, hogy az egy főre eső GDP (2013-ban 3400 dollár) alapján Moldova Európa legszegényebb országa, a GDP 40 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki, a mezőgazdasági termékek exportja pedig 80 százalékban eddig az orosz piacokra irányult , tragikus gazdasági helyzet állt elő, amolyan ukrán szindróma körvonalazódik.
Az ország vezetése jelenleg, mind a kormány, mind az államfő nyugatbarát, az európai integráció elkötelezett híve, a jelenlegi erőviszonyok szerint a nyugatbarát erők vélhetően megnyerik a vasárnapi választást is, ez azonban vajmi kevés az uniós álmok megvalósításához. Moldova gazdasági téren sem tesz eleget az integrációs kritériumoknak, politikai-biztonságpolitikai téren pedig még rosszabbul áll. A már említett amerikai portál, a Jane’s is úgy véli, hogy még ha meg is alakul egy újabb Európa-párti kormány Kisinyovban, az rendkívül törékeny lesz és állandóan magában fogja hordozni az összeomlás kockázatát.
Az előrejelzések szerint hat párt jutott volna be a parlamentbe, de mivel a napokban a moldovai központi választási bizottság eltiltotta a voksoláson való részvételtől az oroszbarát Patria (Haza) elnevezésű pártot, így vélhetően ötpárti lesz az új kisinyovi törvényhozás. A Renato Usatii üzletember vezette formációt azért zárták ki, mert, legalábbis az indoklás szerint működéséhez külföldről kapott támogatást, s ezt tiltják a moldovai törvények. Usatii péntek hajnalra Oroszországba menekült, lépését azzal magyarázva, hogy attól tartott, hogy a moldovai hatóságok valamilyen indokkal őrizetbe veszik. A pártok versenyében a kommunista párt (PCRM) vezet ugyan 14 százalékkal, egyes mérések szerint 19,6-al, de összességében a nyugatbarát erők állnak jobban.
Második helyen a Demokrata Liberális Párt (PDL) áll 14-17,4 százalékkal, harmadik a Demokrata Párt (PD) 14 százalékkal. negyedik lett volna 8 százalékot meghaladó eredménnyel a Patria, ötödik a Liberális Párt (PL) 7 – 8,5 százalékkal. A választási küszöb közelében mérik Szocialista Pártot (PSRM), Moldovában ugyanis a küszöb nem 5 hanem 6 százalékos.
A politikusok népszerűségi listáját az Európa-barát politikusok vezetik és akárcsak a pártlistás eredmények, nagyon szoros. Első a jelenlegi miniszterelnök Iurie Leanca (PDL) 40 százalékos bizalmi indexel, második a főpolgármester Dorin Chirtoaca, harmadik Marian Lupu volt államfő, a kommunista pártból kivált és a Demokrata Párthoz csatlakozott politikus (PL) 33 százalékkal. Negyedik Igor Corman házelnök (PDM) 31 százalékkal, őt Vlad Filat (PLDM) volt kormányfő követi 28 százalékkal és a kommunista Vladimir Voronin volt államfő ugyanennyivel. Az országból elmenekül és a választástól eltiltott Renato Usatii is 27 százalékos népszerűségnek örvend. Egy november közepén végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 44 százaléka közeledne inkább az Európai Unióhoz, 43 százalék pedig az Oroszország vezette Eurázsiai gazdasági uniót és az Oroszországhoz való közeledést tartja jobbnak.
A cikk a következő oldalon folytatódik