Az október 26-i előrehozott parlamenti választások nyomán felállt új ukrán törvényhozásba hat párt jutott be, de az egyéni mandátumok már jóval szélesebb spektrumban oszlottak szét, így összességében 11 politikai alakulat képviselői nyertek mandátumot.
A pártlistás szavazást Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Nép Frontja nyerte, az egyéni mandátumok terén azonban az államfő Petro Porosenko Blokkja teljesített jobban, így az összesített versenyt ők nyerték.
Ötpárti koalíció alakult, amely kétharmados többséggel, 305 mandátummal rendelkezik a 450 fős verhovna radában.
A nagykoalícióból csupán Viktor Janukovics államfő egykori alakulatának, a Régiók Pártjának az utódszervezete, az Ellenzéki Blokk maradt ki.
Porosenko azonban előre jelezte, támogatja Jacenyuk újra jelölését a kormányfői tisztségre.
A Fronté lesz a házelnöki tisztség mellett még két kulcstárca, az igazságügyi és belügyi is, Olekszandr Turcsinov jelenlegi házelnök, a Népfront politikusa pedig a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára lesz.
A parlament alakuló ülésén, a hivatali eskü letétele előtt a képviselők egyperces csenddel emlékeztek a Majdanon februárban meghalt 100 tüntetőre, illetve az április óta zajló kelet-ukrajnai konfliktus 4300 áldozatára.
Az új ukrán kormánykoalíciónak gondot okozhat az is, hogy bár prioritásként hirdették meg az ország NATO-csatlakozását, ebben a kérdésben a lakosság mindmáig megosztott.
Míg az európai integráció szinte egybehangzó támogatottságot élvez, a NATO-csatlakozást illetően fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények.
Igaz, ilyen téren is egyetlen év alatt több mint megkétszereződött a támogatók száma. Az AFP hírügynökség által ismertetett felmérés szerint ma az ukránok 51 százaléka van a NATO-csatlakozás mellett, tavaly még csak 20 százalékuk tartotta volna ezt jó ötletnek.
Az ukrán NATO-integráció gondolatát azonban nem támogatják az európai államok. Németország után Franciaország is jelezte: nincs semmi realitása Ukrajna esetleges NATO-tagságának, az csak a válság további elmélyítésére lenne jó.
