Sajnos ellent kell mondanom Szász Tibornak; a helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit ő a Népszava november 24-i számában állít: Orbánék nagyon is tisztában vannak a diplomáciai szokásokkal, szabályokkal, de gagyi, vásári kardokkal vívnak a profi jelzőrendszerbe bekötött, verseny kardokat felvonultató "sporttársak" ellen. Nincs is más eszközük a védekezésre és a támadásra.
Ha a jelzőrendszer találatot, azaz korrupciót jelez, az első számú versenyzőt váltva az aktuális Vida Ildikót - mint leírható veszteséget - küldik a pástra, akit csak a minisztere megértése és a miniszterelnöke nagyképű szólamai menedzselnek, a tények helyett. Abban bíznak, hogy az ügy ilyen "kezelés" hatására is gyorsan lecseng, csak a tartalék kap ki, és ez megint elfedi azt a korrupt rendszert, amelyet immár állami szintre emeltek.
A Vidák beáldozása mellett, átmenetileg hülyének látszani nem tűnhet nagy árnak azért, hogy a rendszer stabil maradjon, vagy annak látsszon. De az éber nézők már előre látják, hogy ezeket az asszókat rendre el fogják veszíteni, és ezekkel a vereségekkel pusztul hazánk hitelessége, egyre több szenny fröcskölődik a nemzet becsületére. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de ezt én utálom újra és újra átélni.
