A háborúellenes nemzetközi liga Londonban tartott kongresszusán — amint már röviden megemlítettük, — Nitti volt olasz miniszterelnök is fölszólalt és éles beszédben támadta a háborús törekvéseket és a diktatúrákat. Kijelentette, hogy a népeket túlnyomórészt rejtett erők hajszolják a háborúba. A népek maguk sohasem akarnak háborút, még a Balkánon sem, ahol pedig örökös a nyugtalanság. Háborús veszedelemről azonban a Balkánon sem lenne szó, ha a nagyhatalmak nem idéznék föl maguk illetéktelen beavatkozásukkal a háborús veszedelmeket. A nagyhatalmak a Balkánon állandóan intrikálnak és a balkáni zavargások mögött mindig egy-egy nagyhatalom áll, ugyanaz a nagyhatalom, amely Genfben mindig nagyhangon veri a mellét, hegy minden cselekedetében a világbéke gondolata vezeti.
A világháború után Európában mindenütt egyre jobban terjed a diktatúra, szégyenére Európának és gyalázatára az egész civilizációnak. A diktatúra nemcsak a békét, hanem Európa ügyét és javát is végromlással fenyegeti.
Ami Olaszország jelenlegi helyzetét illeti — folytatta Nitti — azzal a különös helyzettel állunk szemben, hogy szabad ember Olaszországban nincsen, aki pedig másutt keresi egyéni szabadságát, azt nem engedik ki Olaszországból. A törvény a legnagyobb szigorral bünteti mindazokat, akik el akarják hagyni a nagy olasz börtönt, amelyben elviselhetetlen számukra az élet.
Olaszországban minden látszat és mesterséges kártyavár.
Látszat a pénzügyi és gazdasági jólét, könnyen összeomló kártyavár a nagy rend és nyugalom. A diktatúra minden eszközzel azon van, hogy szaporítsa Olaszország népességét és milliókkal növelje a születések számát. Mussolini 1935 és 1940 között újabb háborúra számít, amelybe Olaszország elkerülhetetlenül belekeveredik. Ez az időszak az, amikor Franciaországnak a normálisnál jóval kevesebb újonca lesz, hiszen a háborús években a születések száma Franciaországban óriási mértékben csökkent. Franciaország katonailag 1935 és 1940 között lesz a leggyöngébb, világos tehát, hogy miért akarja Mussolini az új háborút éppen erre az időszakra kirobbantani.
Népszava 1927. november 26.
