A portál beszámolója szerint a tanárok mellett számos szervezet csatlakozott a tüntetéshez. A nagygyűlést a Himnusz és Kulka János nyitotta, aki elszavalta Heltai Jenő Szabadság című versét.
“A kormány nem figyel rátok es nem akar párbeszédet veletek” - mondta beszédében az első felszólaló, Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség főtitkára, aki szerint rendes közoktatás nélkül nincsen társadalmi összetartás sem.
Beszédet mondott Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen mozgalom vezetője is, aki szerint a netadóhoz hasonlóan ostoba törekvés az oktatás kivéreztetése. Szerinte a kormány nemcsak a tankönyvekkel, hanem az emberekkel is kísérletezik.
Következett Szenes György, a Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke, aki szerint az iskolák felélték tartalékaikat, a szakképzés borzasztó helyzetben van, a kormány által bevezetni kívánt rendszer pedig zsákutca, mert még jobban csökkenti a társadalmi mobilitást, a gyerekek pedig így csak eldobható betanított munkások lesznek, akik nem képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője arról beszélt, hogy a kormány intézkedési nyomán egyre jobban sérülnek a gyerekek jogai, és azt sem tartja kizártnak, hogy tiltakozásképp iskolák fognak zárva maradni.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a tüntetők előtt, akik megtöltötték a köznevelési államtitkárság Szalay utca előtti részét, azt mondta: bár november 22-e a közoktatás napja, nincs okuk ünnepelni. Kiemelte, ha az Országgyűlés a jelen formájában fogadja el a költségvetést és a köznevelést szerintük hátrányosan érintő változtatásokat, visszafordíthatatlanul tönkreteszi a gyermekek és az ország jövőjét.
A szakszervezeti vezető - akinek beszédét többször a Nem hagyjuk, nem hagyjuk!, illetve Orbán, takarodj! skandálás szakította félbe - azt mondta: három éve azt látják, hogy a kormánynak az oktatás nem fontos. A szakképzés átalakítása, a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése, a magán- és alapítványi iskolák lehetőségeinek szűkítése mind a gyermekek tanuláshoz való jogát korlátozzák - jelentette ki.
Hozzátette: a közoktatás államosításának az volt a célja, hogy az állam dönthessen arról, hol legyen iskola, ki és mit taníthasson és ki legyen az igazgató, valamint az állam dönthessen arról is, hogy kiből mi lehet, ki juthat el az érettségiig, a felsőoktatásba és kinek jut a közmunkás sorsa. Szavai szerint a köznevelés átalakításának utolsó állomásához érkeztek, és azért vannak itt, hogy ne hagyják, figyelmeztessék a kormányt, nem engedik a gyermekek és az ország jövőjét tönkre tenni.
Az érdekvédők a demonstráció végén nyolcpontos petíciót adtak át a köznevelési államtitkárság képviselőjének. Ebben többek között követelik, hogy ne folytassák a köznevelés rendszerének további átalakítását előzetes hatástanulmányok és érdemi egyeztetések nélkül, valamint, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzés és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításának tervezetét.
Mendrey László a helyszínen tartott tüntetés után elmondta: ha a kormány nem veszi komolyan a megmozdulást, akkor nem lesz elkerülhető a sztrájk, ahhoz azonban össze kell fogniuk a szakszervezeteknek, közösen kell például sztrájkbizottságokat alakítaniuk.
Szólt arról is, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének, a tüntetés főszervezőjének fel kellene mondania azt a megállapodást, amelyet 2013 januárjában kötött a kormánnyal. "Erre már csak azért is szükség lenne, mert a kormány a létező összes pontját megszegte" - fűzte hozzá.
Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szombaton arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés számaiból nem lehet pedagóguselbocsátást kiolvasni, és az életpályához szükséges források is rendelkezésre állnak.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a költségvetés tervezetének értelmében jövőre az oktatás minden szintjén több pénz jut a pedagógusokra, a gyermekekre, a nevelésre, a jobb minőségű oktatásra. A középfokú oktatásban is bővülnek a források: az idei 196 milliárd után jövőre 209 milliárd forintból gazdálkodhatnak az iskolák, míg a felsőoktatási intézmények 7 milliárd forintos plusz támogatásra számíthatnak.
"A jövő évi költségvetésben is benne van a következő béremelés fedezete, 38 milliárddal növeljük a pedagógusok jövedelmét, és a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik" - emelte ki.
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Kunhalmi: a pedagógusok a gyerekekért tüntetnek
Az MSZP budapesti elnöke azt mondta, az ország érdeke az, hogy mindenkinek minél magasabb színvonalú tudása legyen. Értékelése szerint általános politikai és gazdasági válság van Magyarországon, és a Fidesz tudásválságot is okozott, ennek következtében a középszerűség lesz a jellemző, és mindez elszegényedést is jelent.
Közölte, ezen a napon a pedagógusok a gyerekekért tüntetnek, mert tudják, hogy éhes gyerek nem tud tanulni. Korábban a gyerekek, a hallgatók tüntettek azért, hogy az oktatóik jobb feltételek között dolgozhassanak - tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes szerint az internetadó ötlete megmutatta, hogy a Fidesznek fogalma sincs, milyen körülmények között kellene sikeressé tenni Magyarországot.