A kérés több szempontból is abszurd, állítja a kolozsvári kutató. Mindenekelőtt azért, mert az a magyar külpolitika, aminek követésére és támogatására felhívta a környező országokban élő kisebbségi szervezeteket egy nagyon elbizonytalanodott és marginalizálódott külpolitika. A környező országok nem követik a magyar külpolitikát, s Magyari szerint sokkal jobb helyzetben is vannak. Úgy látja, Orbán Máért-on elhangzott beszédében eltévesztette a valóságot, amikor azt állította, hogy ma az egész világ a magyar külpolitikának dolgozik akarva akaratlanul. (A miniszterelnök úgy fogalmazott, szerinte akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma "ebben a pozícióban vagyunk".) „Ez teljes tévesztése a valóságnak. Én azt látom, hogy Magyarország leszakad a világról, más irányultságot vesz és ebben senki sem követi. Románia egészen biztosan, hogy nem”, szögezte le.
Esélytelennek tartja azt is, hogy a külhoni magyar pártok különösebb segítséget tudnának nyújtani abban, hogy ehhez e külpolitikához szövetségest találjon a magyar kormányfő, mert ezeknek a kisebbségi pártoknak nincs meg hozzá sem az erejük, sem az eszközük. „ Én úgy látom, hogy ez eleve esélytelen dolog. Bármekkora mozgásterük is van ezeknek a szervezeteknek, pártoknak, különösen akkor, amikor kormányon vannak, nagyon kevés ráhatásuk van az illető országok külpolitikájára. És én nem hiszem, hogy a legcsekélyebb esélyük lenne megfordítani a környező országok külpolitikáját. Képzeljük csak el azt a helyzetet, amiben az ukrajnai magyar kisebbség van. Próbáljon meg valamiféle oroszpárti külpolitikát szorgalmazni, támogatni Ukrajnában? Ez meglehetősen furcsa helyzet lenne, miközben nagy kárára is válna az ottani kisebbségnek. Mint ahogy Romániában sincs esély arra, bár az RMDSZ kormányon van, hogy a nyugati szövetséghez tartozó, de onnan kifelé kacsingató külpolitikát erőltesse, támogassa”- nyilatkozta lapunknak a Babes-Bolyai tanára.
Orbán Viktor 2010-ben, a Máért újraindításakor új időszámítást ígért a nemzetpolitikában. Magyari szerint bizonyos szempontból tényleg új időszámítás honosodott meg az elmúlt négy évben ezen a téren. „Annyiban új időszámítás van, hogy ugyanazt a Fidesz-receptet érvényesítik, mint a magyar belpolitikában - mindenféle támogatás csak a klientúrának megy, kizárólag nekik. Ez azért mégiscsak nagy újdonság, ilyen kizárólagosságra még sohasem volt példa. Egyetlen olyan projektet nem támogatnak, amit nem a budapesti kormány talált ki és nem a helyi helytartói kiviteleznek” – állítja Magyari. Hozzátette, nyilván abban is új időszámítás van, hogy kliensként képzelik és kezelik a határon túli magyar politikai szervezeteket, az ő saját, a helyzet ismeretében született elképzeléseik meg nem kapnak budapesti támogatást. A központi politikai utasítás pedig meglátása szerint meglehetősen ellentmondásos. „Mindmáig ott látom a Máérton például azt a Szász Jenőt aki isten tudja kinek a mijeként egy egészen más határon túli politikában gondolkodik, mint ami itthon megfogalmazódik. Néha ez a hang hallatszik, néha autonómiázó hang az erősebb. Nem is tudom, hogy maguk a magyar politikusok el tudna-e még igazodni ebben a káoszban?” – fogalmazott Magyari Nándor.
