Egyre inkább végleges formát öltenek a devizahitelesek helyzetének rendezésére hozott törvényjavaslatok - legalábbis erre tett ígéretet pénteki közös sajtótájékoztatóján a kormány két tagja. Varga Mihály nemzetgazdasági és Trócsányi László igazságügyi miniszter megszólalására azért volt szükség, mert kételyek merültek fel, hogy vajon ezek a jogszabálytervezetek kiállják-e az alkotmányosság próbáját, és ezzel együtt megfelelnek-e az uniós előírásoknak.
Trócsányi László szerint a törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokkal sikerült eloszlatniuk ezeket a kételyeket. Mivel a jogszabályalkotó magánszerződésekbe avatkozik be, ezt csak nagyon körültekintően, a szükségesség és arányosság elvének figyelembe vétele mellett lehetett megtenni – figyelmeztetett az igazságügyi tárca vezetője, aki belátta - ezt a szakjogászok számos alkalommal észrevételezték -, a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedéseket csak együtt lehet értékelni. Mint ismeretes a kormány felaprózta a döntést a devizahitelek sorsáról.
Négy törvénytervezetet készítettek ebből kettőt már elfogadott az Országgyűlés, arra való hivatkozással, hogy a Kúria döntését vezették át. A bankok "tisztességtelenségét" kimondó jogszabály július végén született meg. Az ebben foglaltakat több tucat pénzintézet megkifogásolta, és jogorvoslatért bírósághoz fordult, azonban eddig valamennyi beadvány a különböző bírósági fórumokon elbukott, beleértve az Alkotmánybíróságot is. Az OTP-csoport két pénzintézetének beadványáról december 5-én hirdetnek ítéletet.
Megszületett az elszámolás kereteit rendező jogszabály is, azonban a forintosításról és a fair bankokról szóló törvényjavaslatokról csak jövő kedden szavaz az Országgyűlés.
Pénteki sajtótájékoztatóján Trócsányi László megismételte, hogy az adósok terhei 25-30 százalékkal csökkennek. A miniszter arra hivatkozott, hogy a jogszabályok kidolgozásánál az Alaptörvénynek megfelelően jártak el, és figyelembe vették a Kúria, az Alkotmánybíróság és az uniós bíróságok döntései alapján alkották meg a szabályokat, amely értékelésük szerint tisztességes és korrekt.
Az átváltási árfolyamról szólva a miniszterek arra hivatkoztak, hogy a piaci árfolyamtól lényegesen eltérő szint meghatározására nem volt lehetőség. Ennek oka részben az, hogy a Kúria kimondta: az árfolyamkockázatot a devizahiteleseknek kell állniuk, mindemellett pedig tekintettel kellett lenni arra is, hogy azok – mintegy 400 ezer háztartás -, akik "minden ellenkező ajánlás ellenére" forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul a forintosítás után.
Varga Mihály megismételte a már korábban megismert részleteket a forintosításról: a kormány abban állapodott meg, hogy a Kúria jogegységi döntésének határnapjától, vagyis június 16-tól november 7-ig tartó időszak átlagárfolyamát veszi alapul az elszámolásnál. A november 7-i, napi árfolyam is bekerült ugyanakkor az elszámolható árfolyamok közé, mert az elmúlt hónapokban a svájci frank és az euró árfolyama elvált egymástól, és másképp erősödött vagy gyengült a svájci frank és másképp az euró, így az átlagárfolyam-számítással rosszabbul jártak volna az euróhitelesek. (Az átlagárfolyammal talán jenhitelesek járnának jól, mert november 7. óta mintegy öt százalékkal erősödött a forint.) Valamennyi tényezőt figyelembe véve azonban az elszámolások során átlagosan 190 forintnak megfelelő árfolyamon történik meg a forintosítás.
Az igazságügyi tárca vezetője részletesen kitért arra is, hogy széles lehetőséget hagytak a devizahitel fenntartására is. Mód van erre abban az esetben, ha valaki devizajövedelemmel rendelkezik, a szerződése 2020 vége előtt jár le, illetve jen- vagy csökkentett kamattal rendelkező hitele van. Emellett azok számára is megnyílhat ez a lehetőség, akiknek kiemelkedően magas jövedelmük van. A forintosítás időpontjáról is dönthetnek, a javaslat 2015. február 1.
A forintosítás volt a fő témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek is, amelyet ugyancsak tegnap a Hungarian Business Leaders Forum pénzügyi csúcs keretében rendeztek. Az ismert bankszakemberek abban egyetértettek, hogy a forintosítás elengedhetetlen volt, viszont az időzítés elkésett. Surányi György a jegybank egykori elnöke ugyanis már négy esztendeje mondta, hogy időszerű az átváltás. A végtörlesztés viszont hiba volt, azt nem szabadott volna végrehajtani, mert az semmiféle szakmai vagy társadalmi ok nem indokolta. Az árfolyamgát sem mondható sikeresnek, ugyanis a lakossággal nem sikerült megértetni annak lényegét. A "devizahiteles történetben" csak egyetlen jó volt, hogy véget ért - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke.
Ha fair bankokat szeretnénk, akkor jó lenne, ha a szabályozás is fair lenne, és a verseny is - vélekedett Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Szerinte az egész devizahiteles mizériában az is rossz, hogy egy ideje a bankok menedzsmentjének az energiáit ennek a kezelése foglalja le, jó lenne inkább a szolgáltatások színvonalának javítására koncentrálni. Arra is emlékeztetett, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi banknál a nem teljesítő hitelek aránya 15 százalék körül van, és ez a társadalmi probléma a forintosítással nem oldódik meg.
A forintosítással ugyan megszűnik egy bizonytalanság, ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy az adósok várakozásait felfokozták, az emberek egy része látványosabb adósmentésre számított. A mostani megoldás nem mindenkit elégít ki, hiszen többen azt várták, hogy egyáltalán nem kell majd visszafizetni a hitelt. Ezt feloldani komoly kommunikációs feladat lesz - érvelt Hegedűs Éva, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja.
