Nagy Márton elmondta: a következő években megtakarító háztartások és jobban költekező vállalatok jellemzik majd a hazai pénzpiacot. A bankok között, illetve az állam és bankok között is élesedik majd a verseny a lakossági megtakarításokért, a bankrendszer a hosszú távú forintforrásokat preferálja majd, a devizaforrások eltűnnek a rendszerből - fűzte hozzá a jegybank ügyvezető igazgatója.
Az ügyvezető kifejtette, hogy a magyar bankrendszer az elmúlt években az alkalmazkodás hatására önfinanszírozóvá vált, már belső forrásokból növekedhetnek a hitelintézetek, a lakossági hitelezés helyett a bankok a vállalati hitelezésre helyezik a hangsúlyt.
Nagy Márton szerint Magyarország jelentős eladósodása a korábbi évtizedben nem csupán a fiskális nyomás miatt alakult ki, a folyamatot erősítette a lakosság nagymértékű eladósodása is. A magyar gazdaság külső finanszírozási igényének csökkenése mögött megfigyelhető a háztartási szektor hitelállományának csökkenése, ezt a folyamatot erősítette a vállalatok alkalmazkodása is.
A jegybank ügyvezető igazgatója kifejtette: a devizahitelek elszámolása a bankrendszernek nettó 730 milliárd forint, bruttó ezermilliárd forint veszteséget okoz, és további évi százmilliárd forint veszteséget idéz elő a kamatok átárazása, a kamatbevételek csökkenése, viszont mintegy ezermilliárd forintot ad vissza a lakossági ügyfeleknek - jelezte Nagy Márton. Az igazgató szerint a fair bankrendszerről szóló törvény átláthatóbbá teszi a hitelek, illetve a banki termékek árazását. Elmondta: a jövőben a devizahitelek eltűnnek a bankrendszerből, helyettük a hosszú lejáratú forinthitelekre koncentrálnak majd a bankok, ezért átalakul a forrásoldal is, a hosszú távú forintforrások szerepe erősödik.
Nagy Márton kiemelte, hogy a devizahitelek átváltása után a törlesztőrészletek nem nőhetnek, vagyis a forintkamatok sem lehetnek magasabbak, mint a devizahitelek átszámított fair kamatai. Az újbóli eladósodás megakadályozására januártól fékeket épít a rendszerbe a jegybank, vagyis a jövedelmek bizonyos szintjéhez kötik a hitelezést, így nem alakulhat ki túlzott eladósodás. Ha egy ilyen szabályozás már korábban hatályba lépett volna, akkor az devizahiteles probléma megelőzhető lett volna, a válság akár egy 30 százalékkal alacsonyabb lakossági hitelállomány mellett érte volna el a magyar gazdaságot - mutatott rá Nagy Márton.
Ismertette: a jegybanki szakértők szerint a háztartások hitelezésében visszafogott növekedés várható, a bruttó hitelezés bővülése évi 9-10 százalékot érhet el. Úgy vélte: a devizahitelesek csak nyerhetnek az átváltáson, hiszen megszabadulnak az árfolyamkockázattól, és bizonyos esetekben a törlesztőrészlet érzékelhető mértékben csökkenhet is.
Nagy Márton szerint a vállalati szektor hitelállományának növekedése egyértelműen hat a növekedésre, a tapasztalatok szerint a vállalati hitelállomány egy százalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-bővülést eredményez. A vállalati hitelállomány csökkenését az MNB növekedési hitelprogramja törte meg, az nhp 400 milliárd forinttal növelte a vállalati hitelállományt. A növekedési hitelprogram jelenleg a kis-és középvállalkozások (kkv) hitelállományának 25 százalékát teszi ki, ha ehhez hozzáveszünk más állami hitelprogramokat, akkor már az nhp és az állami hitelprogramok a kkv-hitelek 40 százalékát adják - mondta az ügyvezető igazgató.