A most elfogadott, a jövő évre érvényes adóváltoztatások - az előterjesztők szerint - alapjaiban nem változtatják meg a közterhek eddigi rendszerét. A javaslat több fontos változtatást is hoz, az előnyök között kiemelték, hogy adókedvezmény járhat a házasságkötés után, folytatódhat a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lehet a tranzakciós díj.
Az Országgyűlés több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet, a változtatások egyikeként pedig bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében. A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát. A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást - a büntetett hozzájárulása esetén - hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből. A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.
Négyötödös többséghez kötötte a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását, és jelentősen erősítette a főpolgármesteri vétójogot az Országgyűlés. A 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadott határozat szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
A megerősített vétójogot kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntést akkor lehet végrehajtani, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.
Az igazságügyi tárgyú törvények módosítását 152 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Így miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé, a kamara elnökének megválasztását pedig az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia. A viszonylag nagy felhatalmazással rendelkező biztos a tervek szerint 2015 végéig tölti be tisztségét, ez alatt kizárólag ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a kamarai jogosítványok egy részéhez kapcsolódó ellenjegyzési jogosultsága is lesz. Feladata kiterjed a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, az ellenőrzések lefolytatására, valamint a gazdasági jogszerűség felügyeletére, de elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését is.
Változnak a civil szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések is, összhangot létesítve az európai uniós normákkal. Módosul a vállalkozás fogalma is, azon ügyvédi irodák, amelyek az előírt feltételeknek megfelelnek, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak minősülnek, így az erekről szóló törvény is vonatkozik rájuk.
A határozathozatalok után a fair bankokról szóló kormányzati előterjesztésről kezdődik vita, majd tárgyalhatják a pénzügyi tárgyú törvények módosítását - amely a betétbiztosítást, és a pénzügyi közvetítőrendszert érinti -, valamint a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi épületek engedélyezésével kapcsolatos miniszterelnökségi javaslatot. Napirenden lehet továbbá három nemzetközi egyezmény - köztük az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás kihirdetése - és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggő törvénymódosítási javaslat.
Az Országgyűlés ötnapos ülést tart a héten. Szerdától péntekig a jövő évi - a kormány által a banki elszámoltatás büdzséjének nevezett - költségvetési törvényjavaslat általános vitáját folytathatja le 30 órás időkeretben.
