Gábor György tanulmánya a Mozgó Világban a fundamentalizmust elemezve megállapítja: e felfogás a szent szövegek (pl. a Biblia) tartalmát szó szerint igaznak, tudományos igazságnak tartja. Ez, tehát a hit, nem engedi a dolgok racionális megvitatását, s a vallási alapú elveket mindenkinek elő akarja írni. Így erősödik az intolerancia, s a ráció, a megegyezésre törekvés háttérbe szorul. Az „isteni törvények” kiemelése a vallást – akár a régmúltban – ismét politikai erővé teszi, ez a vallási-politikai fundamentalizmus. Ferenc pápa nemrég az egyházi hagyománnyal szemben foglalt állást az evolúció, a melegek és az életfogytiglani büntetés kérdésében is. Mert szakítani a fundamentalizmussal, s a saját fejével gondolkodik, felismerve a társadalmak változási irányát. Honi keresztény ideológusaink viszont pápábbak akarnak lenni a pápánál, a fenti ügyekben is sötét hagyományok mellé állnak s azokat rá akarják erőltetni a társadalomra. Erre példa a KDNP ismételt javaslata a vasárnapi üzletbezárásokról, de más téren is a legódonabb felfogásokat támogatják. Barátom hite is összefonódik politikai álláspontjával. Egy évig tartó vitánkat Horthy szerepéről így zárta le: „Roppant örülök, hogy Horthy Miklós feletti ítélkezést nyugodtan Istenre bízhatjuk, aki még azt is tudja, hogy mi lett volna akkor, ha nem így történt volna.” Kíváncsi volnék, mit szól a pápa nyilatkozataihoz, de aki ilyen eszmékkel öregedett meg, azt semmiről nem lehet meggyőzni. A fiatalok jobban érzékelik a valóságot és alkalmazkodnak hozzá, de ha kell, meg is változtatják azt – mint az elmúlt napok tüntetései bizonyítják.