Brisbane;biztonság;gazdasági növekedés;G20 csúcstalálkozó;állásteremtés;ipari országok;

David Cameron és Tony Abbott kétoldalú találkozót is tartott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Putyint bírálhatja a G20

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődik ma az ausztráliai Brisbane-ben a legfejlettebb és feltörekvő ipari országok kétnapos csúcsértekezlete. A G20-as csúcson Vlagymir Putyin is részt vesz, tavaly az orosz elnök volt a házigazdája a szentpétervári G20-as tanácskozásnak. A csúcs fő témája Tony Abbott ausztrál kormányfő szerint az állásteremtés, a gazdasági növekedés fellendítése, illetve az adóelkerülők elleni fellépés. Barack Obama amerikai elnök a klímaváltozás elleni küzdelemről is tárgyalni akar a queenslandi csúcson.

Mintegy hatezer ausztrál rendőr vigyáz a brisbane-i csúcs résztvevőinek biztonságára. A tanácskozás idejére számos tiltakozó megmozdulást szerveztek, legalább 27 csoport kért engedélyt tüntetésre. Már a csúcsot megelőzően is akcióztak a tiltakozók, csütörtökön több mint kétszázan homokba dugták a fejüket, a nemzetközi közösség klímaváltozással kapcsolatos tehetetlensége miatt tiltakozva.

Putyin orosz elnök péntek este érkezett meg a csúcs helyszínére, de már előtte kiosztotta a résztvevőket, az Itar-TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva „kártékonynak” minősítette az ukrán válság miatt Oroszországra kirótt szankciókat. Ez önmagában is ellentmond a G20 szellemének, de sérti a nemzetközi jogot is, mivel Putyin szerint szankciókat csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának lenne joga kiszabni. Az orosz elnök várhatóan megvitatja az ukrán helyzetet Angela Merkel német kancellárral, David Cameron brit kormányfővel legfeljebb csak „összefutnak”, s nem tudni, lesz-e Peking után újabb Obama-Putyin találkozó Brisbane-ben. Merkel kancellár szerint az ukrán válság csak a csúcs margóján kerül terítékre.

Ausztrál kérésre Putyin még Pekingben tárgyalt Tony Abbottal, elsősorban a kelet-ukrajnai terület felett lelőtt malajziai gép, az MH17-es járat ügyéről. A tanácskozásra rányomhatja bélyegét, hogy a NATO is megerősítette, Moszkva jelentős csapaterősítéseket és fegyverszállítmányokat irányított a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatására. Az ausztrál miniszterelnök pénteken, David Cameronnal tartott közös sajtóértekezletén azt mondta, Oroszország Ukrajnával kapcsolatos magatartása „sajnálatos mintát követ”. A brit kormányfő közölte, hogy Oroszország magatartása „elfogadhatatlan”. Cameron további amerikai és EU-szankciók elfogadását sürgette. A brit miniszterelnök pénteken beszédet mondott a canberrai parlamentben, az ausztrál törvényhozók előtt megerősítette, hogy Nagy-Britannia még az év végéig új terrorizmus ellenes törvényt fogadhat el, amelyben kimondják, hogy az Iszlám Állam (IS) harcosaihoz csatlakozott brit muszlim radikálisok számára nincs visszaút, csak abban az esetben térhetnek haza, ha tudomásul veszik, hogy szigorú rendőri ellenőrzés alá helyezik őket. A brit hatóságok bevonhatják az IS-hez beállni készülő brit állampolgárok útlevelét is.

Barack Obama amerikai elnök csak szombaton reggel érkezik meg Ausztráliába, Obama pénteken másodszor is találkozott Aung Szan Szú Kji mianmari Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel. Abe Sinzo japán kormányfő tegnap este vacsorán látta vendégül indiai kollégáját, Narenda Modit. Japán erőteljesebb külföldi szerepvállalását helyezte kilátásba Abe a G20-as csúcs nyitánya előtt.

Csúcsszinten 2008 óta találkoznak
A G20-as csúcstalálkozókon 19 állam- és kormányfő, illetve az Európai Unió (az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank révén) képviselteti magát. A G20-as csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei 1999-ben tanácskoztak először e körben, a 2008-as pénzügyi válság kapcsán a találkozókat csúcsszintre emelték. A G20-as csoport a világ népességének kétharmadát, a világgazdaság teljes GDP-jének 85 százalékát, a világkereskedelem 80 százalékát képviseli. A G8-ak mellett Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Szaúd-Arábia, Törökország a húszas csoport tagja.

Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Lengyelországban: 47 ezer települési, járási, vajdasági tanácsosi, két és félezer polgármesteri posztra pályázik több mint 71 ezer jelölt. Idén a májusi európai parlamenti voksolás után másodszor járulnak az urnákhoz a lengyelek, de első alkalommal azóta, hogy új miniszterelnök áll a varsói kormány élén. Noha helyi voksolásról van szó, az eredményekből nemcsak az derülhet ki, hogyan értékelik a helyi városvezetők elmúlt négy évi munkáját, hanem azt is, miként ítélik meg Ewa Kopacz eddigi teljesítményét.