Bárándy arra volt kíváncsi, vajon „kormányzati szemmértékkel” kialakított újságírói-szakmai kritériumok vezérlik-e a kabinetet abban, hogy példátlan méretű, 40-ről 50 százalékosra emelt adókulccsal szedjenek újabb sarcot a húszmilliárd forint feletti árbevételek után. (A különadó ugyanis nem a reklám-, hanem az árbevételeket nyesi meg.) „Ahogy azt bárki láthatja, a reklámadó bevezetése óta az RTL maga mondott le a minimálisan elvárható szakmai szabályok betartásáról, és a híradók szerkesztését saját pénzügyi szempontjainak rendelte alá” – válaszolta a miniszter, ezután tette hozzá, hogy általában hiába támadják a kormányzatot az éppen érdeksérelmet szenvedett szektorok szereplői, „nem engedhetünk” abból a minimumból, hogy a közteherviselésből minden cég kivegye a részét.
Az RTL kormánykritikus, pontosabban fideszesek számára kínos ügyekkel is foglalkozó Híradójának szakmaiságát egyedül annak nézői nem kérdőjelezik meg, a kereskedelmileg fontos 18-49-es korcsoportban már megelőzi a TV2-n futó Tényeket, miközben a köztévé hírműsorának nézettsége az őszi szezonban egyre zuhan.
Az RTL-csoportnak a reklámadó miatt tett hivatalos panasza éppen egy hónapja érkezett meg az Európai Bizottsághoz. A diszkrimináció tilalmával, valamint a versenyszabályok megsértésével érveltek, és ha a bizottság a panaszt megalapozottnak találja, kezdeményezheti az Európai Bíróság eljárását is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a reklámadó ugyanakkor az uniós közösségi joggal is ellentétes lehet, ugyanis az Európai Bíróság néhány hete a reklámadóhoz hasonlító, németországi tőkepiaci ügyben hozott ítélete alapján a szolgáltatásnyújtás szabadsága az Európai Unió jogrendszerében a tőke szabad mozgásához hasonló védettséget élvez.
A reklámadó szigorításáról - pontosabban a jövő évi adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokról - hétfőn vitázik az Országgyűlés, az érdemi zárószavazást pedig már kedd délelőtt megtartják.