L. Simon László hangsúlyozta, hogy a kormányfő "elvi, szellemi kereteket" határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a következő évtizedekben a "magyar nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített nemzeti örökségére".
A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel - mondta L. Simon László, hozzátéve: a testület tagja még Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is.
L. Simon László a bizottság elején hosszú előadásában számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, a lehetséges felújítások konkrét összegét is említve. A testület külön kitért például arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalok egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták - fejtette ki L. Simon László, aki szerint a miniszterelnök is egy a XXI. századi igényekhez igazodó könyvtár megépítését javasolta.
Az államtitkár elmondása szerint az első ülésen kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak. L. Simon László ugyanakkor megjegyezte, hogy a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen az mindig is töltött be ilyen funkciókat. Beszámolója alapján a miniszterelnök ebben a kérdésben úgy fogalmazott, háromszáz év folyamatos fejlődését, "nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan, vagy hetven év".
Szóba került a Várkert Bazár előtti út részleges lezárása is. L. Simon közlése szerint az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője is támogatta ezt a javaslatot.
További kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstrukció egy, vagy két évtizedig tartson-e. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd - mondta L. Simon László, aki kérdésre válaszolva nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg. Ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén.
A Hauszmann Bizottság felállításáról a kormány idén nyáron döntött, a testület előkészületei munkáira 200 millió forintot biztosított a kabinet.
A budai várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány, hanem minden magyar ügye - ezt már Orbán Viktor kormányfő mondta a Hauszmann Bizottság alakuló ülésén, a Parlamentben. A beszédről a kormányzati honlapon tettek közzé videofelvételt. Ebben a miniszterelnök a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek - "nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával" - a budai Várat, a magyar nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét. A Várhegy a magyar kultúra Akropolisza, méltán része a világörökségnek - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány és a budapestiek, hanem minden magyar ügye, olyan vállalkozás, amelynek "könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz". Szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás.
Titokban készül a Vár bevételére Orbán - írta a Népszava augusztusban
Nem mintha nem lenne mit fel- és megújítani, ám a Budapest városképének fejlesztésére fordítható uniós milliárdok mégis inkább Orbán Viktor szeszélyének valóra váltását, a budai Várnegyed kialakítását fedezhetik majd a következő évtizedekben. Az már biztos, a kormányfő felköltözik a Várba, ám hogy a Miniszterelnökség hivatala mellett maga a kormányfői dolgozószoba is a Karmelita kolostorban marad-e a jövőben, egyelőre kérdéses. Három épületet is bekebelezhet a Miniszterelnökség a budai Várban, a Dísz tér környékén. Forrásaink szerint Orbán és csapata alaphangon igényt tart a honvéd főparancsnokság tavaly félig rekonstruált épületére, valamint a Honvédelmi Minisztérium egykori Szent György téri ingatlanára is. Így a három épületből közösen egy kancelláriai komplexum jöhetne létre. Ám a kabinetnek még ennél is nagyobb tervei lehetnek a budai Várral - írta lapunk aug 07-én.
