Az oktatási tárca tulajdonában levő Köznevelés című oktatási hetilap 2010/34-35. számában jelent meg a „Százforintos gyűjtőakció” felhívása. Eszerint arra kértek minden magyar diákot és pedagógust, hogy „fejenként legalább 100 forinttal járuljanak hozzá az iszapkatasztrófa áldozataivá vált családok megsegítéséhez.”
Tehát: az iszapkatasztrófa áldozataivá vált családok megsegítéséhez. Nem játszótérépítésre, nem a katasztrófa által nem sújtott gyerekek megsegítésére és nem táboroztatásra kérték a pénzt. (Táborozást egyébként mások is szerveztek a kolontári gyerekeknek, például a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal és a Magyar Síakadémia a Tátrába vitte a vörösiszap ömlés károsultjait, és nem vett hozzá igénybe más célra gyűjtött összeget.)
Érdekes, hogy ha összeadjuk a Máltai Szeretetszolgálat szerint a táboroztatásra fordított összegeket, most se jön ki a helyes eredmény. Azt írják, összesen 95 gyereket utaztattak Erdélybe és a Délvidékre, fejenként 60 ezer forintért, ez szerintük összesen 5,5 millió forint, a zsebszámológépem szerint viszont 5,7. Egy adományokkal kapcsolatos elszámolásnak még a részletében sem lehet kétszázezres tévedés. Továbbá: az adatok, amelyeket a Máltai Szeretetszolgálat most közöl, hasonlítanak ugyan az EMMI által megnevezett honlapokon szereplő hivatalos adatokra, de nem azonosak velük. Jó volna tudni, melyik téves. Én nem vagyok pénzügyi szakértő, de ha egy elszámolásban új adatok bukkannak fel és egy perc alatt összeadási hibákat talál az ember, akkor az minimum zavarba ejtő.
230 gyereket sújtott a vörösiszap-ömlés, de csak 95 került be ezekbe a táborokba. Milyen alapon hagytak ki 135 gyereket? Ők milyen kompenzációt kaptak? Sajnos, hiába kutakodtam a honlapokon, nem jutottam a nyomára, milyen táborok voltak ezek, mennyire voltak vallásosak, illetve ideológia-semlegesek. Semmi bajom nincs azzal, ha egy katolikus táborban reggel és este imádkoznak, de a magyar iskolások nem erre, nem vallásos propagandára, illetve néhány kiválasztott gyerek nyaraltatására adakoztak, hanem, mint a kiírás rögzítette: „az iszapkatasztrófa áldozataivá vált családok megsegítéséhez”. Erre a célra a szeretetszolgálat szerint korrigált adat, a 75,1 millió forintból csak 48 millió 700 ezret fordítottak.
A Máltai Szeretetszolgálat levele szerint a fennmaradó összeget is nemes célokra fordították, ez, ha csakugyan így történt, jó hír, de a dolog akkor sem korrekt. Sem a minisztérium, sem egy egyházi szervezet nem teheti meg, hogy szabadon gazdálkodjon egy kötött célra begyűjtött adománnyal.