Az Európai Unió több ütemben is szankciókat léptetett életbe a Kremllel szemben, mivel Oroszország a számos felszólítás ellenére rendületlenül támogatja a kelet-ukrajnai lázadókat.
Oroszország a világ egyetlen államaként „tiszteletben tartja” a szeparatisták által november 2-án megrendezett, úgynevezett parlamenti- és elnökválasztást.
Uniós illetékesek részéről szeptemberben annak a lehetősége is felmerült, hogy el kell venni a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól, vagy bojkottálni kell a világrendezvényt.
Az El País akkor azt közölte, hogy az előző Európai Bizottság a Moszkvával szembeni gazdasági szankciók mellett a szocsi Forma 1-es futam, valamint a foci vb bojkottját is kilátásba helyezte.
Egyes politikusok nyíltan kezdtek beszélni az oroszok rendezési jogának visszavonásáról. Közéjük tartozik Horst Seehofer, Angela Merkel testvérpártja, a CSU elnöke.
A bajor miniszterelnök augusztusban úgy foglalt állást, nehezen elképzelhető, hogy a jelenlegi körülmények között ilyen világraszóló eseményt rendezzenek meg Oroszországban.
Simone Peter, a németországi Zöldek elnöke úgy vélte, pontosan meg kellene határozni, hogy egy adott államnak milyen kritériumokat kell teljesítenie a fontos sportesemények megrendezéséhez.
Előzőleg Hessen tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere, Peter Beuth is lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország tartsa meg a vb-t.
A német politikusok azután kérdőjelezték meg a torna Oroszországban történő megrendezését, hogy július közepén, feltehetően az oroszbarát szakadárok lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatát, amely 298 személyt szállított fedélzetén. Az áldozatok közül 193-an holland nemzetiségűek voltak.
Blatter irtózik a bojkottól
Sepp Blatter nem csak a Vb elvételének gondolatától, hanem már a bojkott felvetésétől is irtózik. „Nem kérdőjelezzük meg az oroszok rendezési jogát” – hangoztatta, s hozzátette, a bojkott sosem jelentett igazi megoldást.
Hasonlóképpen vélekedett Wolfgang Niersbach, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnöke, aki utalt arra, az 1980-as moszkvai olimpia bojkottja sem vezetett semmilyen eredményre. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke úgy vélte, a sportnak politikailag semlegesnek kell maradnia.
Egyelőre tehát úgy tűnik, bojkott nem lesz. Azt azonban senki sem tudja megjósolni, mi lesz akkor, ha Ukrajnában még jobban elmérgesedik a helyzet.
Ez esetben messze nem kizárt, hogy az Európai Unió illetékesei a szankciók szigorításakor ezt az eshetőséget is számba veszik. Ugyanakkor ehhez minden tagállam támogatására szükség lenne, egyelőre azonban több uniós tagország nagyon ellenzi a megszorítások szigorítását Moszkva ellen.
A FIFA ellenállása azonban vélhetően nemcsak arra vezethető vissza, hogy a szövetség vezetői roppant mód aggódnak a sport semlegességéért.
Blatter igen jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Nemrégiben bizalmas beszélgetést folytattak, együtt voltak jelen a 2018-as vb hivatalos emblémájának bemutatóján. A FIFA elnöke sietve megjegyezte, a szervezők „teljes támogatását” élvezhetik.
Ez a nagy barátság azonban túlmehet egy bizonyos határon. Amikor a világbajnokság logóját bemutatták, az Orosz Föderáció térképét is feltüntették, amelyen a Krím-félszigetet is orosz területként tüntették fel.
Ez azért kényes kérdés, mert mindeddig csak a következő államok ismerték el a krími népszavazást, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek: természetesen Oroszország, Venezuela, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Uganda, Afganisztán, Észak-Korea, Szíria, Fehéroroszország, Kuba, Bolívia, Nicaragua, Szudán, valamint Zimbabwe.
Ezenfelül pedig olyan kaukázusi köztársaságok, amelyek az orosz érdekszférához tartoznak ugyan, de az ENSZ nem vette fel őket tagjai közé, így Dél-Oszétia, Abházia, továbbá Hegyi-Karabah.
A nemzetközi közösség túlnyomó része számára azonban a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része. Bár nyilván esély sincs arra a jelentős orosz katonai jelenlét miatt, hogy a félsziget valaha is visszakerüljön Oroszországhoz, meglehetősen furcsa, hogy a FIFA az említett államokkal ért egyet.
Az ENSZ közgyűlése, amikor a krími népszavazásról voksolt, 100 a 11 arányban utasította el a referendumot, 59 állam tartózkodott, 24 ország pedig nem voksolt.
A népszavazást elutasító száz ország a világ népességének 34 százalékát képviseli, a 11 pedig 4,5 százalékát. Semleges álláspontot képviselt egyebek mellett Argentína, Izrael, továbbá Dél-Afrika.
Ukrajna igen rossz néven vette a FIFA elnökétől ezt a politikailag nem éppen átgondolt lépést. Pavel Klimkin külügyminiszter megdöbbenésének adott hangot, s azt közölte, tiltakozik a nemzetközi szövetségnél.
A FIFA nem túl nagy meggyőződéssel bocsánatot kért, a felelősséget azonban arra hivatkozva hárította el magától, hogy a térképet, illetve a teljes prezentációt egy orosz cég készítette. A szövetség jelenlévő illetékeseinek figyelmét elkerülte ez a kérdés. Ezt az inkriminált részt időközben ki is törölték a filmből.
Három csapatot annektáltak a Krímről
Téma le van zárva – gondolhatnánk. Csakhogy a FIFA Oroszország iránti elkötelezettsége nem éppen új keletű. A moszkvai illetékesek három csapatot is annektáltak a Krím-félszigetről: a Szevasztopolt, a Szimferopolt és a Jaltát.
Ezzel teljességgel szembementek a FIFA és az UEFA alapelveivel. Azokban az esetekben, amikor a politika befolyásolja a helyi szövetség érdekeltségeit, a két szövetség kemény szankciókat léptet életbe.
