Addig vajúdott az unortodoxia, míg világra nem hozott egy piaci torzszülöttet. A devizahitelek forintosítását, napi piaci árfolyamon.
Azok, akik megtehették, 2011-2012 fordulóján a „végtörlesztéssel” – 180 forintos svájci frankkal (piaci árfolyam: 256) és 250 forintos euróval (piaci árfolyam: 311 forint) – kiszálltak az adósságból. Olyan kedvezménnyel, amit most nem kapnak meg azok a nyomorultabbak, akik akkor bennragadtak a csapdában. Nem lehet azt mondani, hogy ez a többség „tőzsdézésre”, luxusra vette volna fel a hitelt, csupán jobban szeretett volna élni, abban a felelős reményben, hogy vissza is tudja fizetni a kölcsönt, mert van munkája, rendszeres jövedelme. Tervezhető, belátható jövője.
De kiderült, nem volt.
A vasárnap bejelentett tervről a kormány képviselői megint össze-vissza beszéltek. Varga Mihály azt mondta, az átváltás nem kötelező, Kovács Zoltán kormányszóvivő meg az ellenkezőjét. Rogán Antal júniusban méltánytalannak tartotta a piaci árfolyam alkalmazását, Kósa Lajos pedig még két napja is kacsának nevezte Varga féligazságát: az átváltás nem kötelező, viszont devizahitelesnek maradni a teljesíthetetlen feltételek miatt lehetetlen. Kényszerátváltás lesz tehát piaci árfolyamon: a devizahitelek eltűnnek ugyan, de miután a forintra váltott tőketartozás hatalmasat ugrik, a hitelesek megmaradnak annak, amik eddig is voltak - rossz adósnak. Ami miatt azok lettek, abban nincs változás. Sem tervezhető jövő, sem biztos munka, sem jövedelem.
2010-ben még 185 forint volt egy svájci frank, aztán Kósa Lajos és Szijjártó Péter kart karba öltve bedöntötte a forintot, amely a kormány akaratának megfelelően azóta sem tér magához. A svájci frankosok árfolyamvesztesége most 60-70, az euróhiteleseké 20-25 százalékos lehet. Ennyit buknak. Amiből látszik, senki nem akart itt megmenteni senkit. Igaz, az ócska retorika ellenére, nem is tudott volna. Keserű vigasz, hogy a bankokkal együtt fellélegezhetünk: a kabinet nem vállalta, hogy egy újabb, unortodox kedvezményes árfolyammal bedönti az agyonsarcolt pénzügyi szektort. A Kúria és az Alkotmánybíróság paravánja mögött inkább életet adott a piaci torzszülöttnek.
Mi pedig, mit tehetünk mást, nevünkre vesszük.
