Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon a lehetséges áfabevétel egynegyedét, 2,971 milliárd eurót, nagyjából 920 milliárd forintot nem lehetett behajtani 2012-ben. Ez az arány több mint másfélszerese az európai átlagnak és évente közel 1000 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Az áfacsalások az egész unióban komoly problémát okoznak, és mivel a csalások nagy része átnyúlik a határokon, elengedhetetlen a közösségi fellépés - vélik a Ryan képviselői.
A magyar hatóságok működési korlátait kijelöli a közösségi áfaszabályozás. Van olyan terület is, ahol enyhült a magyar adóhatóság szigora: az elmúlt időszakban az EU Bírósága által hozott ítéleteknek megfelelően elmozdult attól a gyakorlattól, hogy minden esetben megtagadja az áfa levonását, ha egy cég olyan láncolatban vett részt, amelynek valamely pontján áfacsalást követtek el. Ehelyett azt vizsgálja, hogy az elvárt gondosság mellett tudhatta-e az adózó, hogy csalás történt az értékesítési láncolatban. A számla eredetének hitelességét ebben az esetben is igazolnia kell a vállalkozásnak.
Békés Balázs, a Ryan magyarországi és közép-kelet-európai régiójának vezetője elmondta: az EU-s áfaszabályok a jogalkotó számára is megszabják a kereteket. A jövő évi adócsomag a csalások visszaszorítására adminisztratív szigorításokat vezet be, ilyen például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer. Ezek az új intézkedések csökkenthetik a károkat, de a kiemelkedően magas áfakulcs továbbra is kedvelt célponttá teszi hazánkat az áfacsalások elkövetésére - mutatott rá.
Az adótanácsadó cég szerint sok esetben csak a hierarchia alján lévő kisebb cégek ügyvezetőit sikerül elcsípni, míg a szervezők rejtve maradnak a hatóságok elől. E bűnözői csoportok ellen elsősorban a mélyebb és átfogóbb bűnügyi felderítés lehet a hatékony, de javítana a helyzeten, ha a büntetőeljárások nem húzódhatnának el akár 4-5 évig is.
