Százharminc oroszországi térségben végzett felmérést a VCIOM-összoroszországi közvélemény-kutató intézet, amely 3,4 százalékos hibahatárral állítja, megbízhatóan tükrözi a honi véleményeket.
A megkérdezettek 51 százaléka Kínát nevezte meg az ország legjobb barátjának, amely több mint a duplája annak, amit a 2008-as felméréskor mértek. Akkor még csak 23 százalék sorolta Kínát a baráti államok közé.
Kína jelentősen megelőzött olyan barátokat, mint Fehéroroszország (32 százalék) és Kazahsztán (20 százalék). Az emberek 9 százaléka értékeli az Indiával kialakított szilárd kapcsolatokat, de kapott néhány százalékot Brazília, Kuba és Argentína is.
A barátok közül kihullott Németország, 2008-ban még 17 százalék tartotta annak, ma már csak 2 százalék. A legellenségesebb viszony a megkérdezettek 73 százaléka szerint az Egyesült Államokkal alakult ki, míg hat évvel ezelőtt még csak az emberek negyedének volt ez a véleménye.
Ukrajna rossz megítélése a feszült kapcsolatok miatt 21 százalékról 32-re nőtt. Egyről tíz százalékra emelkedett az Európai Unióra és Németországra negatívan tekintők aránya.
Az Oroszországgal szemben ellenséges országok közé sorolják Nagy-Britanniát, kisebb mértékben Lengyelországot, Kanadát és Franciaországot.
Érdekes módon viszont csökkent azoknak a száma, akik a balti országokra negatívan tekintenek és elenyésző a grúz kapcsolatokat negatívan szemlélők aránya is.
Egy másik közvélemény-kutató intézetet a Levada központot az is érdekelte, hogyan vélekednek az oroszok az Egyesült Államok elnökéről.
A felmérés szerint Barack Obama teljesen elvesztette az oroszok bizalmát. A megkérdezettek 76 százaléka viszonyul hozzá negatívan.
Az elnök első évéhez képest ez jelentős változás, akkoriban még csak 12 százalék volt vele kapcsolatban bizalmatlan. Mára mindössze két százalék maradt, aki elismeri tevékenységét.
Pedig, amikor megválasztották, az oroszoknak majdnem az egyharmada vélte úgy, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok a legjobb értelemben megváltoznak. Ma a nagy többség a kapcsolatok rosszabbodását látja.
Nem kevésbé érdekes az oroszok viszonya a legjelentősebb európai politikusokhoz: Angela Merkel német kancellárhoz, Francois Hollande francia elnökhöz és David Cameron brit kormányfőhöz.
A legismertebb, kétségtelenül, Angela Merkel, aki iránt az oroszok fele ma már negatív érzéseket táplál. A második legkevésbé kedvelt európai politikus David Cameron (35 százalék), a harmadik Francois Hollande (30 százalék).
A Levada központ egyik vezetője, Alekszej Grazsdankin szerint az oroszok az orosz-ukrán kapcsolatok megromlásáért mindenekelőtt a nyugati országok vezetőire hárítják a felelősséget. Egész ténykedésüket a többség ellenségesnek tartja, jobb esetben barátságtalannak.
E tekintetben a nők sokkal kritikusabbak, mint a férfiak, akik árnyaltabban fogalmaznak. Véleményüket társadalmi helyzetük is meghatározza.
Az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának nagyobb az elfogadottsága azok körében, akiknek nem okoz problémát az autó- vagy ingatlanvásárlás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jobb körülmények között élők elsöprő többsége ne lenne épp oly kritikus, mint a szerényebben élők.
Moszkvai politológusok nyilatkozataiból az is kiderül, hogy a legutóbbi eseményeket, az egész ukrán konfliktust úgy élik meg az oroszok, mint a szuverenitásuk, állami függetlenségük elleni támadást.
Ezért felsorakoznak Vlagyimir Putyin mögé. Van, aki úgy véli, hosszan tartó folyamatról van szó, amin az sem változtatna, ha Washington enyhítené a nyomást Oroszországra.
A közhangulatot tükrözi az Állami Dumában elhangzott javaslat, amely arra irányulna, hogy Obamát fosszák meg a Nobel-békedíjtól.
Nem lehet eltekinteni attól, hogy az orosz lakosság zöme szinte kizárólag az állami propagandából értesül a világ dolgairól. Egyre kevesebb a valamennyire független orgánum, az ellenzéki hangokat nyersen elfojtják, szellemi műhelyeket zárnak be.
A VCIOM közvélemény-kutató intézet október végén hozta nyilvánosságra azt a felmérését, amelyből kiderül, hogy az emberek 37 százaléka fordul esetenként külföldi információs forrásokhoz.
A megkérdezettek 15 százaléka követi naponta nyomon a külföldről érkezett híreket, olvas vagy internetezik. 10 százalékuk hetente néhányszor, 8 százalékuk két-háromszor havonta, 4 százalékuk évente néhányszor él ezzel a lehetőséggel. 62 százalékukhoz viszont semmi nem jut el a külföldi médiából.
De még, akihez eljut, azok között is többségben vannak azok, akik a külföldi véleményeket előítéletesnek és rosszindulatúnak tartják. Hozzájuk képest jelentéktelen azok száma, akik tárgyilagosnak minősítik a külföldről érkezett információt.
Elenyészően kevesen hiszik azt, hogy a külföldi kritika célja a helyzet javítása. Márpedig ezek az emberek főleg moszkvaiak és szentpéterváriak, magasan képzettek.
Mindebből az is következik, hogy az oroszok nagy része egyáltalán nem foglalkozik azzal, milyen felelősség terheli vezetőit a bekövetkezett helyzetért, és hazájuk elszigetelődéséért.
