Mérgesedő Simicska-Orbán feszültség
Vida Ildikó szerdai interjújában egyértelművé tette: fel sem merült benne, hogy lemondjon, mert azzal szerinte beismerné bűnösségét. Forrásaink szerint ráadásul Orbán sem kívánja "magára rántani" az ügyet azzal, hogy lelépteti a NAV-elnököt. Ez egyfelől azt bizonyíthatja, hogy a kormányfőnek van félnivalója Vidától, illetve az adóhatóság elnöke mögött álló politikai-gazdasági erőtől.
Az is egyértelmű ugyanis, hogy Vida interjúra nyílt hadüzenet volt a Fidesz vezetésének: a Simicska Lajos gazdasági köre nagyon komoly károkat tud okozni a kormánypártoknak. Ennek hátterében állítólag épp a Habony-féle mentőötlet állhat, Simicskáék ugyanis vélhetően úgy látják, hogy a kormányfő és főtanácsadója a Napi Gazdaság cikkével végső soron "beáldozta" az adóhatóság vezetését.
Ismert ugyanis, Vida Simicska köréhez tartozik. Már az első Orbán-kormány idején, Simicska APEH-elnöksége alatt a helyettese volt, majd 1999-től a szervezet vezetője lett. Vida és Simicska között nemcsak hivatali, hanem üzleti kapcsolat is kialakult, így 2002-2010 között a Fidesz korábbi pártpénztárnokának cégénél, a Mahirnál helyezkedett el, s a mai napig Simicska bizalmasaként tartják számon. Már csak ezért is érdekes, hogy nemcsak lemondásra, de önmaga tisztázására sem szólította fel a NAV-elnököt egyetlen kormánytag sem. Sőt, információink szerint Varga Mihály - szerdai nyilatkozatával ellentétben - nem kérte fel Vidát arra sem, hogy "menjen már be az amerikai követségre", s érdeklődjön az ellene felhozott korrupciós gyanú bizonyítékairól.
Az érintetteket ugyanis nemcsak értesítették, hanem biztosították nekik a lehetőséget, hogy betekintést nyerjenek az amerikaiak által szerzett bizonyítékokba is. Csakhogy ez Vida részéről máig nem történt meg, s erre kormányzati utasítást sem kapott. Magyarán az Orbán-kormány egyszerűen nem érdekelt a NAV-elnök tisztázásában, de az amerikai korrupciós gyanúk kivizsgálásában sem.
Az USA végleg besokallt
Ha nincs érdemi magyar reakció, az végleg ráütheti a pecsétet Magyarország szövetségesi kapcsolataira. Az amerikaiak ugyanis már több ízben eleget tettek kötelességüknek, így október 6-án tájékoztatták a magyar kormányt a korrupciógyanúról, s felkérték a szövetséges magyar államot, hogy világítsa át a kormányzati rendszert. Csakhogy erre nem mutatkozik kormányzati hajlandóság, sőt, a Fidesz-KDNP támadja az amerikai kormányt.
A kormánypárti Tuzson Bence szerint például nem az a lényeg, hogy a kormány tudott-e eddig Vida kitiltásáról, hanem hogy az amerikaiak bírósági ítélet nélkül tiltották ki. "Bizonyíték nélkül egy jogállamban nem lehet az ilyen mutogatást komolyan venni, Magyarország pedig jogállam" - fogalmazott a fideszes képviselő, aki az 50-es évek koncepciós eljárásaihoz hasonlította, hogy Vidát bírósági ítélet és bizonyíték nélkül tiltották ki Amerikából. Megismételte, hogy az amerikaiak tárják fel a bizonyítékokat és André Goodfriend amerikai ügyvivő jelenjen meg a nemzetbiztonsági bizottság ülése előtt. Szerinte ez az ügy az USA magyarországi megítélését is rontja, emiatt "a magyar emberek furán néznek az Egyesült Államokra".
Tuzson azonban nemcsak arról felejtkezett el, hogy a magyar törvények értelmében Magyarország pontosan ugyanúgy - bárminemű indoklás, eljárás és bírósági ítélet nélkül - vonhatja meg külföldi állampolgárok belépési engedélyét hazánk területére, ahogyan az USA, hanem arról is, hogy az amerikai fél korábban többször kifejezte: ha a magyar hatóságok eljárást indítanak, nemzetközi jogsegély formájában azonnal átadják a gyanút megalapozó bizonyítékaikat.
Az amerikai kormány azonban korántsem csak a korrupciós ügy feltárása miatt kritizálja a Fidesz-kabinetet. Kifejezte aggályait Orbán illiberális államról mondott beszéde nyomán is, ahol a kormányfő Oroszországot, Törökországot és Kínát említette példaként. Súlyos fenntartások alakultak ki a magyar kormánnyal szemben 2010 óta számos hazai törvény és intézkedés miatt, sőt, információink szerint az amerikai fél már az Európai Unió beavatkozását is sürgeti.
A legújabb szálka a hétfőn elfogadott törvény, amely megnyitotta az utat az Déli Áramlat számára Magyarországon, ami nyílt megsértése az Európai Parlament szeptemberi döntésének, és az oroszok ellen kivetett szankcióknak is. Az oroszbarát orbáni politikának tudja be az Egyesült Államok a Paks II. beruházást is, amely szintén sérti a szövetségesi kapcsolatot. Magyarország ugyanis a mostanra háborús konfliktussá vált orosz-ukrán viszályban értékelődött fel.
Éppen ezért az amerikai kitiltási ügy információink szerint csak a jéghegy csúcsát képezi a diplomáciai konfliktusban, s Orbánra nehéz napok várnak.
