A vádirat szerint Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadójának, Mesterházy Ernő másodrendű vádlottnak az utasítása alapján Antal Attila harmadrendű vádlott és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott közreműködésével megkötött konzorciumi szerződés keretében a takarítási munkák indokolatlanul magas áron való elvégzésével a BKV Zrt.-t 746 millió forint vagyoni hátrány érte. Az előkészített szerződést Kocsis István, a BKV Zrt. későbbi vezérigazgatója írta alá. Kocsis ezzel kapcsolatban kiemelte: közbeszerzési eljárás eredménye volt a szerződés.
Licittárgyalások voltak, a legjobb ajánlatot tevő - a PQS Plural Kft.-t magába foglaló - konzorcium nyerte el a megrendelést. A cégek szolgáltatásával kapcsolatban Kocsisnak senki nem jelzett semmilyen szabálytalanságot, a közbeszerzés szabályosan zajlott, a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó konzorcium nyert. Ügyvédi kérdésre újra tisztázta: teljesen kizárt, hogy a takarítási szerződéssel kapcsolatban beszélt volna Antal Attilával.
Ügyészi kérdésre tisztázta vezérigazgatói pályázatának előzményeit. Konzultált Balogh Zsolttal és Mesterházy Ernővel nem is egyszer. Mint ahogy sok más emberrel is: Aba Botond volt BKV-vezérrel, saját gazdasági szakembereivel, illetve közlekedési szakértőkkel is. Megemlítette, hogy pályázata a fővárosi önkormányzatot, illetve annak intézményrendszerét több ponton kritizálta. Természetesnek vette, hogy pályázata előtt konzultált a már említett személyekkel. Mesterházy volt a főpolgármester tanácsadója, Balogh pedig a megbízott vezérigazgatója a cégnek. Megerősítette, hogy ő kezdeményezte ezeket a találkozókat.
Kocsis 2008. szeptember 1-től lett a cég vezetője. Elmondása szerint nem volt normális szerződés nyilvántartó rendszer a cégnél. A megrendelői és a szolgáltató szerep összemosódott, épp ezért tett javaslatot a holdingrendszer kialakítására. Kiemelte: a BKV finanszírozása nem volt megoldva már sok éve, és elképesztő helyzetet örökölt a költségek és kiadások, illetve a normatív támogatások tekintetében. Példaképp említette: 130 milliárd értékben rendel meg a főváros szolgáltatást a cégtől, de csak 110 milliárdot adott hozzá. Hagyó Miklós és közte nem voltak rendszeres találkozók, a cég stratégiájáról egyeztetett a volt főpolgármester-helyettessel, de konkrét ügyekben nem.
A 2009-es feljelentési hullámról elmondta, hogy több mint ötszáz szerződést kellett átnézni. Emiatt meg kellett erősítenie a belső ellenőrzési osztályt, hogy ezt a munkát el tudják végezni. Ők tettek javaslatot arra, mely szerződéseket emelik ki ezek közül, és küldik meg a rendőrségnek. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy milyen okból született feljelentés hat olyan szerződés kapcsán, ahol a belső ellenőrzés akkor még nem fejezte be a munkáját. Ügyészi kérdésre elmondta: a C.C. Soft. Kft.-vel kapcsolatos feljelentésre nem emlékszik pontosan. Vagy a menedzsment, vagy az üzemterületen dolgozók jelezték, hogy nem működnek megfelelően a kijelzők a szentendrei HÉV-vonalon.
A tanút ezután Mátay-Horváth Éva foglalkoztatásáról kérdezték. Kocsis bírói kérdésre kifejtette: Hagyó Miklóssal megállapodtak arról, hogy működjenek együtt a BKV, illetve a főváros kommunikációs szakemberei, de az eljárásrend és az együttműködés részleteinek kidolgozását Székelyné Pásztor Erzsébetre bízta, tovább ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Nem volt pontos tudása arról, hogy a hatodrendű vádlott kinek volt az alkalmazottja, de kiemelte: 12 ezer ember dolgozott a cégnél, ilyen volumenű dolgok nem maradtak meg az emlékezetében.
Csak a vezérkara a cégnél száz emberből állt, sem Székelyné, sem Mátay-Horváth Éva nem tartozott a közvetlen munkatársai körébe. Arra nem emlékszik, ki jelezte azt, hogy Mátay-Horváth Éva kapcsán vita van arról, ki is pontosan a munkáltatója, csak magára a kérdésre igen. Azt megerősítette, hogy a sajtótájékoztatóin Mátay-Horváth Éva jelen volt, valós munkát végzett a cégnél. Ő is megkérte bizonyos feladatok elvégzésére a hatodrendű vádlottat.
A tárgyalási nap második felében az ügyben elhíresült sajtónyilatkozatokat, illetve a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének kiépítésével kapcsolatos számítástechnikai tartalmakat ismertettek. Balogh Zsolt - Magyar Nemzetnek, illetve Hír Tv-nek adott - interjúival kezdett a bíróság. Észrevételében Balogh Zsolt közölte, nem az ő ötlete volt, hogy a jobboldali sajtóban különböző tartalmú nyilatkozatokat tegyen. További kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni. Ezután Antal Attilának a Magyar Nemzetben 2010. március 13-án megjelent interjúját olvasták fel.
A harmadrendű vádlott emlékeztetett korábbi, a bíróság előtt tett vallomásaira, amelyben fizikai, illetve pszichikai kényszerről beszélt. Mai napig remeg a gyomra, amikor arra az időszakra emlékszik vissza. Kiemelte: a megfelelési vágy, a remélt kiút vezetett oda, hogy nem valóságos nyilatkozatokat tett 2010 tavaszán. Ismertetésre került R. Miklós egy korábbi - szintén a Magyar Nemzetnek adott - nyilatkozata is. A nyolcadrendű vádlott jelezte: később részletesen fogja kifejteni a véleményét az itt elhangzott állításokról, illetve az interjú körülményeiről.
A tárgyalás december 9-én folytatódik.
