Az OTSZ jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése ellenére fenntartja álláspontját, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja egy jogszabályi formába öltöztetett kisajátítási aktus, amelyben a szövetség tulajdona sérült, továbbá az értékcsökkenés által okozott kár megtérítése szükséges.
A felperes továbbá azt kérte az elsőfokú bíróságtól, hogy a határozat pontosítása és módosítása érdekében forduljon ismét az Ab-hez. Az eljáró bíró ugyanakkor felhívta a felek figyelmét, hogy a törvényszék erre nem jogosult, mivel az Ab ítélete az OTSZ által indított különeljárásra vonatkozik, az elsőfokú bíróság Ab-hez indított kérelmét kereshetőségi jog hiányában visszautasították.
A felperes a keresetére irányuló, bírói feltáró kérdések megválaszolásához haladékot kért, azonban a bíró ezt elutasította, mert szerinte egy folytatólagos tárgyaláson a jogi képviselőtől elvárható a kereset és annak indoklásának részletes ismerete. A magyar állam mellett alperes még a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) is.
