Drozdik Ferenc, aki egyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója, elmondta: a továbbiakban az állatok rovarirtó szerrel történő kezelés után, amennyiben klinikai tüneteket nem mutatnak, vágásra bocsáthatók.
Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban a kéknyelv-fertőzés Csongrád és Békés megyei felbukkanása után kijelölt egy 100 kilométeres sugarú védőkörzetet, valamint azon túlmenően egy 50 kilométeres megfigyelési körzetet. Bács-Kiskun megye teljes területe a védőkörzetbe tartozik.
A megállapítási helyek körül kijelöltek egy 20 kilométeres zónát, amelyen belül 40 napig tartó megfigyelési zárlatot rendeltek el minden olyan gazdaságra, amely a betegségre fogékony állatot tart.
Ezen belül található még egy 3 kilométeres zóna, ahol vérvétellel derítik fel, hogy a fogékony állatok között vannak-e még biológiailag pozitív egyedek - közölte a főállatorvos.
Azokon a területeken, ahol a kéknyelv-fertőzést kimutatták, földi és légi szúnyogirtást is végeztettek.
Drozdik Ferenc hangsúlyozta: a továbbiakban a Nébih által kibocsátott előírások alapján végzik a fertőzésre fogékony állatok szállítását.
Amikor a szúnyogok már nem jelentenek fertőzési forrást, egyszerűsödnek a vágásra és a továbbtartásra történő szállítás előírásai - mondta a megyei főállatorvos, hozzátéve, hogy a szállítások előtt az állattartó gazdáknak fel kell venniük a kapcsolatot az illetékes állatorvosokkal, akik mindenben tájékoztatást tudnak nyújtani.
A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a kérődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők - fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan.
A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre.