A jogászok egyöntetűen a "Digitális Millenium Szerzői Jogi Törvényre" (DMCA) hivatkozva próbálták - végül sikerrel - elérni, hogy az internetre kikerült személyes fotók minél hamarabb eltűnhessenek - legalábbis a netes keresők találati listájából.
A DMCA egy 1998-ban bevezetett amerikai törvény, amelyet konkrétan a digitális szerzői jogok védelmére, valamint azok megsértése esetén a megfelelő jogi fellépés biztosításának érdekében hoztak létre.
A törvény értelmében a károsult közvetlenül a szolgáltatótól kérhet segítséget a jogsértő tartalmak eltávolításával kapcsolatban. Ha a jogsértő többszöri bejelentésre sem távolítja el a vitatott tartalmat, akkor a szolgáltató kötelessége azt törölni vagy a hozzáférést megakadályozni. De nemcsak Lawrence ügyvédjei ostromolják a Google csöppet sem bevehetetlen falait.
Október elején Martin Singer, az amerikai szórakoztatóipar jogi útvesztőiben igencsak otthonosan mozgó "top ügyvéd" - aki számos, a celebfotós hacker-botrányban érintett hírességet képvisel - bejelentette, hogy pert indítana a Google ellen, amiért a nyilvánosságra került képeket nem tüntette el időben még a tulajdonában álló oldalakról sem, sőt, ezeken az oldalakon található reklámokon keresztül még anyagi hasznot is húzott a képekből.
Singer elmondása szerint a DMCA-ra hivatkozva több weblap üzemeltetőjét is felkérte az inkriminált tartalmak eltávolítására, amelyet a legtöbben azonnal meg is tettek - a Google viszont a képeken látható hírességek jogait semmibe véve nem tett eleget a kérésnek.
Ezzel szemben a Google azt állítja, hogy a bejelentés után néhány órán belül képek tízezreit távolították el és több száz weblapot le is zártak. A legfrissebb információk szerint néhány ilyen oldal azért jelenhetett meg ismét a keresési találatok között, mert azok domain nevet változtattak, így - mivel más webcímen jelennek meg - nem szerepelnek a Google tiltólistáján.