google;internet;Jennifer Lawrence;Digitális Millenniumi Szerzői Jogi Törvény;Martin Singer;

Akár 100 millió dollárra is perelhetik mindenki kedvenc keresőjét a külföldi hírességek nyáron kiszivárogtatott meztelen fotói m

- Jogi össztűz alatt a Google

Úgy tűnik, megkezdődött az "internet kordában tartásának" korszaka a Google-nél: a hírességek meztelen fotóinak kiszivárogtatása után két hónappal a keresőóriás elkezdte eltávolítani azokat a hivatkozásokat, amelyek az inkriminált képeket tároló weboldalakra vezetnek.Természetesen nem puszta jóindulattól és együttérzéstől vezérelve teszik ezt, hanem a sztárok - köztük is a leginkább érintett Jennifer Lawrence színésznő - ügyvédjeinek nyomására.

 A jogászok egyöntetűen a "Digitális Millenium Szerzői Jogi Törvényre" (DMCA) hivatkozva próbálták - végül sikerrel - elérni, hogy az internetre kikerült személyes fotók minél hamarabb eltűnhessenek - legalábbis a netes keresők találati listájából.

A DMCA egy 1998-ban bevezetett amerikai törvény, amelyet konkrétan a digitális szerzői jogok védelmére, valamint azok megsértése esetén a megfelelő jogi fellépés biztosításának érdekében hoztak létre.

A törvény értelmében a károsult közvetlenül a szolgáltatótól kérhet segítséget a jogsértő tartalmak eltávolításával kapcsolatban. Ha a jogsértő többszöri bejelentésre sem távolítja el a vitatott tartalmat, akkor a szolgáltató kötelessége azt törölni vagy a hozzáférést megakadályozni. De nemcsak Lawrence ügyvédjei ostromolják a Google csöppet sem bevehetetlen falait.

Október elején Martin Singer, az amerikai szórakoztatóipar jogi útvesztőiben igencsak otthonosan mozgó "top ügyvéd" - aki számos, a celebfotós hacker-botrányban érintett hírességet képvisel - bejelentette, hogy pert indítana a Google ellen, amiért a nyilvánosságra került képeket nem tüntette el időben még a tulajdonában álló oldalakról sem, sőt, ezeken az oldalakon található reklámokon keresztül még anyagi hasznot is húzott a képekből.

Singer elmondása szerint a DMCA-ra hivatkozva több weblap üzemeltetőjét is felkérte az inkriminált tartalmak eltávolítására, amelyet a legtöbben azonnal meg is tettek - a Google viszont a képeken látható hírességek jogait semmibe véve nem tett eleget a kérésnek.

Ezzel szemben a Google azt állítja, hogy a bejelentés után néhány órán belül képek tízezreit távolították el és több száz weblapot le is zártak. A legfrissebb információk szerint néhány ilyen oldal azért jelenhetett meg ismét a keresési találatok között, mert azok domain nevet változtattak, így - mivel más webcímen jelennek meg - nem szerepelnek a Google tiltólistáján.

Mindenkit megillet a „felejtés joga”
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság (EB) május 13-i döntését követően a különböző internetes keresőszolgáltatásokat üzemeltetők kötelezhetők arra, hogy módosítsák vagy töröljék a keresési eredményekben található személyes információkat. A „felejtés jogaként” elhíresült törvényt nem nézte jó szemmel a Google, szerintük ugyanis az szemben áll az átláthatósággal és az információk szabad áramlásával – ennek ellenére elfogadják és tiszteletben tartják az EB döntését.
Öt hónappal a regula bevezetése után a keresőóriás „átláthatósági jelentésében” adta közre az eddigi eredményeket: a legfrissebb, októberi adatok szerint a Google összesen 146 357 kérelmet kapott, és csaknem 500 ezer webcímet értékeltek ki az eltávolítás szempontjából. A legtöbb kérelmet Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból és Olaszországból kapták, az adatok szerint Magyarországról 1670 magánszemély kérelmezte mintegy hatezer webcím eltávolítását.
A statisztika rámutat arra is, hogy a legtöbben a Facebookon megjelenített tartalmakat szeretnék „kivetetni” a keresési eredmények közül, ám több kérelem érkezet a profilengine.com, a YouTube vagy a Badoo nevezetű randioldalon fellelhető személyes információk elrejtésével kapcsolatban is.



A kilövés után másodpercekkel, magyar idő szerint kedden röviddel éjfél előtt, felrobbant a NASA hordozórakétája. Az Antares rakétának a Cygnus nevű teherűrhajót kellett volna eljuttatnia a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), s egyebek mellett élelmet és ruhát szállított volna az ott tartózkodó űrhajósoknak.