A diplomata, aki Észak-Korea ENSZ nagykövetével is találkozott, úgy véli, Phenjan óvatosan nyitni kezdett a világ felé, s erre megpróbálja felkészíteni az embereket is.
„Ez egy folyamat kezdetének tekinthető” – fejtette ki Darusman. Hozzátette ugyanakkor, hogy még messze nem lehet ideálisnak nevezni az észak-koreai emberi jogok helyzetét. Jelentésében, amelyet ma nyújt be az ENSZ-hez, feltételezett háborús bűnök kivizsgálását is követeli.
Észak-Korea ENSZ nagykövete ugyan meghívta hazájába a jelentéstevőt, de csak azzal a feltétellel, hogy állítsák le a Phenjan ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságon indított eljárást. A világszervezet diplomatája erre azt közölte, nem tartja valószínűnek, hogy ilyen körülmények között létrejöhet egy látogatás.
Darusman februári jelentésében még szörnyűbb állapotokat festett le az észak-koreai helyzetről. Azzal vádolta a phenjani vezetést, hogy szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Állandó a kínzás, a gyilkosság, az erőszak a politikai bebörtönzöttek ellen. Egyes becslések szerint 200 ezer embert tartanak fogva munkatáborokban.
A Daily NK honlapja arról számolt be, hogy egyre kevesebben néznek becsempészett DVD-ken dél-koreai sorozatokat. A hatóságok ugyanis minden korábbinál keményebben büntetik azokat, akik tiltott tartalmakat néznek.