Az újfajta online átutalási szolgáltatás az internetes bankoláshoz kötődik ugyan, azonban magát a szolgáltatást nem az ügyfél számlavezetője, hanem egy attól - és a kereskedőtől is - eltérő harmadik fél nyújtja - írja közös közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
Ez a harmadik fél pedig - például egy webáruházban történő fizetés esetében - az ügyfél internetbanki belépési azonosítóit elkérve, és azt felhasználva, a fogyasztó nevében ad fizetési megbízást annak bankszámlája terhére.
A rendszer a vásárlót, aki az új online átutalás fizetési módot választja, automatikusan átirányítja egy online fizetési felületre, ahol az ügyfélnek az internetes bankoláshoz használt belépési adatait kell megadnia, valamint az átutalást egy egyszeri azonosító, fizetést jóváhagyó kóddal kell engedélyeznie.
Ténylegesen tehát a netbankját használja, de nem a számlavezetője, hanem a harmadik fél szolgáltató fizetési felületén keresztül. Ügyféladatokkal történő visszaélés, azok jogosulatlan megszerzése révén kártérítéstől is eleshet a fogyasztó.
A banki oldalnak és az ügyfélnek ugyanis nincs lehetősége minden esetben bizonyítani, hogy a harmadik fél közbeiktatása során az adatátvitel folyamatában melyik fél hibájából, felkészületlensége folytán vagy aktív közreműködése révén történt adatszivárgás.
Azáltal, hogy az ügyfél átengedi internetbanki titkos kódjait harmadik személynek, megsértheti a bankok titokmegosztás tiltására vonatkozó biztonsági követelményét is.
Fontos tudni, hogy a harmadik fél szolgáltató tevékenysége jelenleg nem sorolható a pénzforgalmi szolgáltatások körébe, így az MNB által fogyasztóvédelmi szempontból sem felügyelt tevékenység.
Az NFH rendelkezik általános hatáskörrel - például panaszkezelés, ügyfélszolgálat - ezen tevékenységet illetően, azonban az esetleges károk miatti igények kizárólag bírósági úton érvényesíthetőek.
Éppen ezért a kellemetlenségek elkerülése érdekében az online fizetés használata előtt az ügyfélnek mindenképpen érdemes tájékozódnia arról, hogy a fizetés sikertelensége esetén hogyan tudja érvényesíteni fogyasztóvédelmi jogait.
Mindemellett az NFH a következőkre is figyelmeztet: előfordulhat, hogy az online átutalási szolgáltatást nyújtó harmadik fél telefonos ügyfélszolgálatán az ügyfélnek csak angolul vagy németül lesz lehetősége panaszt tenni, sőt, az sem kizárt, hogy a szolgáltató általános üzleti feltételei kizárják a felelősséget a fizetés sikertelensége esetén.
A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását szabályozó európai uniós jogszabály jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálata során várhatóan egyértelmű szabályok lépnek majd hatályba a harmadik fél szolgáltatók által nyújtott fizetési szolgáltatásokra vonatkozóan is, de addig is fokozott figyelemmel kell eljárniuk az ügyfeleknek a szolgáltatás igénybe vétele során - hangsúlyozza az MNB és az NFH.
Ugyanakkor arról mind a Nemzeti Bank mind a fogyasztóvédelmi hatóság elfelejtett tájékoztatást közölni, hogy pontosan melyik online fizetési szolgáltatóról is van szó.
Azenpenzem.hu szerint az MNB konkrétumok, cégnevek megjelölése nélkül kiadott közleménye "jókora pánikot keltett" az online fizetési megoldásokat kedvelők körében, mint írják, a konkrétumok mellőzésével "általában a netes megoldásokban" bizonytalanítják el az embereket.
Ahogy arról korábban a Népszava is beszámolt, az internetes fizetésnek valóban lehetnek buktatói, ámde kellő óvatossággal, tájékozódással gond nélkül vásárolhatunk és fizethetünk online a webáruházakban is.
A "gyanús" - feltüntetett üzletszabályzat nélküli, hiányos üzemeltetői adatokkal rendelkező - webshopokat azonban mindenképpen kerülni kell.
