Szeptember 16-án tartott legutóbb tárgyalást a BKV-ügyben a Kecskeméti Bíróság. Ma az ügyészség új bizonyítási indítványához kapcsolódó számítástechnikai tartalmak ismertetésével kezdődött a per. A Montana Zrt.-vel, illetve az Optimissimo Kft.-vel kapcsolatos emailek kerültek terítékre.
Rövid emlékeztetőként: a vádirat szerint Aba Botond végkielégítése a BKV-tól való távozása után az Optimissimo Kft.-vel kötött, fénymásolókról szóló, nem teljesített szerződésből lett kifizetve. A Montana Zrt. esetében pedig a vádirat nevesíti a Naprakész nevű internetes, online hírfigyelő szolgáltatást, amelynek folyamatos szervezésére és üzemeltetésére, havi 504.000 forint + áfa ellenében kötöttek szerződést. A kontraktus tárgya a 4-es metró építésével kapcsolatos, a nemzetközi piacra is kitekintő sajtófigyelés, meghatározott külföldi szervezetekkel kapcsolatos internetes figyelés, pályázat- és tenderfigyelés volt.
A tárgyalás második felében Bielek Pétert, az FKF Zrt. egykori vezérigazgatóját hallgatták meg tanúként. Vallomása előtt tisztázta: folyik ellene eljárás hűtlen kezelés gyanújával a Fővárosi Törvényszéken a pusztazámori hulladéklerakó metánmentesítésével kapcsolatos beruházás miatt. Bielek az FKF Zrt. vezérigazgatójaként ismerte meg az elsőrendű vádlott Hagyó Miklóst. 2007 júniusában lett a cég vezérigazgatója, előtte igazgatósági tagként már rálátott az FKF működésére. Brüsszelben dolgozott négy évig kinevezése előtt, majd családi okok miatt jött haza, és kapott állást a cégnél Demszky Gábor ajánlására.
2010 áprilisában a Magyar Nemzetben szivárogtak ki Bielek Péter februári tanúvallomásának részletei, amelyben azt állította, hogy a céget Hagyó Miklós, illetve Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója, Mesterházy Ernő kézi vezérelte. A nagy vihart kavart vallomásáról Bielek most azt mondta: felhívta egy B. Zs. nevű rendőr a BRFK gazdaságvédelmi osztályáról, hogy beszélni szeretne vele. Addigra már a sajtóban sok cikk jelent meg a fővárosi cégek kapcsán a korrupció gyanújáról, ilyen volt 2010 tavaszán a légkör - tette hozzá.
Egy étteremben találkozott a rendőrrel, aki együttműködést ajánlott neki. Tisztázták, hogy nem a vállalatot érintő bűncselekményekről van szó, nem gyanúsították semmivel. A nevezett rendőr ugyanakkor arra kérte, hogy ezt a beszélgetést tartsa teljes titokban. A találkozó után be kellett volna mennie a BRFK-ra, de úgy érezte, hogy akit a rendőrség meghallgatott a fővárosi cégek ügyében, annak a szakmai reputációja veszélyben volt a sajtóban várható visszhangok miatt. A nevezett időszakban szinte nap mint nap kapott fel a média újabb ügyeket, és rabosítottak magas beosztású vezetőket. Ő nem akart ugyanígy járni.
Emlékezete szerint szinte becsempészték a BRFK-hoz. Itt Hagyóról, Demszkyről, Mesterházy Ernőről kérdezték. Félt attól, hogy esetleg nem tud hazamenni a családjához. Elmondása szerint a nyomasztó légkörben lezajlott ötórás meghallgatás folyamán rendőrök minden harmadik kérdése az esetleges politikai megrendelésekről szólt. Bielek szerint rendkívül kellemetlenül érintette, hogy a választások második fordulója előtt néhány nappal, megjelent a Magyar Nemzetben a tanúvallomása.
A tanúvallomáshoz fűzött észrevételében Antal Attila megjegyezte: a Bielek Péter által felvázolt kihallgatási körülmények hasonlóak voltak az ő esetében is. Demszky Gáborra, Hagyó Miklósra és Mesterházy Ernőre nézve vártak terhelő adatokat, illetve politikai megrendelésekről akartak hallani.
Bielek elmondása szerint második meghallgatására a választások után, 2010 júliusában került sor. A Főkert ügyében idézték be, de egy szó nem hangzott el ebben a témában. Megint Hagyóról és Mestreházyról kérdezték, illetve arról, hogy követeltek-e tőle pénzt. Ő ezt akkor tagadta. Vélelmezte a bíróság előtt: talán nem volt véletlen, hogy egy héttel később megvádolták Pusztazámor ügyében. A bírónő kérdésére, hogy volt-e kérés, illetve nyomásgyakorlás Hagyó Miklós, vagy Mesterházy Ernő részéről, egyértelműen nemmel felelt.
Hadnagy Ibolya bírónő felolvasta korábbi nyomozati vallomását, amelyben többek közt a Hagyó és Mesterházy által preferált ügyvédi irodákról beszélt. Akkori állítása szerint ezen ügyvédi irodákon keresztül ők ketten teljesen ráláttak az FKF Zrt. ügyeire. Válaszaiban ismételten felhívta a figyelmet a tanúvallomásának körülményeire, illetve a hatóság hozzáállására. Kiemelte azt is, hogy ezen ügyvédi irodák nagyságrendileg körülbelül a huszadik helyen álltak azon ügyvédi irodák között, akik munkakapcsolatban voltak a céggel.
Haranghy Csaba (Fővárosi Vízművek) és Kocsis László (Főkert) leváltása kapcsán tett kijelentéseiről, miszerint ha szembement valaki a volt főpolgármester-helyettessel, akkor azt szakmailag, emberileg ellehetetlenítette - és ezzel a későbbi boldogulást is megnehezítette -, azt mondta négy évvel az események után: Hagyónak az volt a híre, hogy kemény és követel. De pont Haranghy Csaba esete bizonyította, hogy ezen állításoknak az utólag előkerült tények alapján nem volt valóságalapja.
A per csütörtökön folytatódik újabb emailek ismertetésével, ezúttal a C.C. Soft Kft.-vel kapcsolatos anyagok kerül terítékre.