Balogh S. Éva történész
- Mennyire megalapozottak azok az információk, amelyek alapján ön közölte a magyar lobbi-csoportot, a Hungary Initiatives Foundation (HIF) kuratóriumát otthagyók névsorát?
- Nem hiszem, hogy a HIF honlapjánál autentikusabbat lehetne találni. Márpedig az információ onnan jött. Pár nappal cikkem megjelenése előtt az alapítványnak kilenc tagja volt, míg október 24-én már csak öt nevet találtam. Erre írtam, hogy az alapítvány elveszítette kuratóriumának majdnem felét. De hiszen ezt Fellegi Tamás sem vitatja.
- Akkor mégis hogyan értékeli Fellegi Tamás reakcióját az ügyben?
- Meglehetősen érdekesnek tartom a magyarázatát. Míg elismeri, hogy az amerikai-magyar viszony „mélyponton” van, a kuratórium tagjainak hirtelen csökkenését és a pozíciók betöltésének hiányát alapjában véve nem tudja megmagyarázni. Ugyanis, ha a kuratórium tagjai valóban csak egy évre vállalták volna megbízatásukat, akkor az lenne várható, hogy a kilenc kurátor egyszerre távozik és az alapítvány új emberekkel cseréli fel őket. De nem ez történt. Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy ha a kuratóriumi tagok egyszerűen nem bírták a megterhelést, mert „félezer pályázati kérelmet kapott” az alapítvány, akkor most mit fognak csinálni mindössze öt kurátorral? Fellegi magyarázata egyszerűen siralmas. Amit pedig a Hungarian Spectrummal kapcsolatban mondott a Népszabadság újságírójának, az több mint félrevezető. Fellegi nem mond igazat. A cikkben nem állítottam, hogy ezek a kurátorok „lemondtak” (resigned) mint ahogy azt a volt miniszter mondta. Ezért aztán helyreigazítást sem kérhetett volna tőlem. A cikkben mindössze arról írtam, hogy az alapítvány „elveszítette” (lost) kurátorainak majdnem felét. Ami pedig a sértegetést illeti, abban Fidesz-módra Fellegi sem rest. Azt mondta, azért nem kért helyreigazítást, mert nem hiszi, hogy „ennek egy blognál lenne értelme.”
- Ön szerint megfelelő diplomáciai reakciókat ad a magyar kormány az utóbbi hetekben fokozódó amerikai-magyar feszültségre? Egy ilyen Fellegi-féle nyilatkozat például helytálló lépés?
- Én már jó régen meg vagyok győződve, hogy a magyar kormány addig, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, nem tud semmi komoly eredményt elérni Washingtonban. A folytonos pávatánc után ki hiszi el egyetlen szavát is a magyar miniszterelnöknek? Nem beszélve arról, hogy Orbántól távol állnak az alapvető demokratikus elvek és ezért nem is tud megfelelni a nyugati demokratikus világ elvárásainak sem. Tehát ha Fellegi Tamás azt hiszi, hogy „nagyon segíthetett Szijjártó Péter külügyminiszter itteni látogatása,” akkor nagyon nem érti, hogy mi történik körülötte. Az egyedüli pozitívuma Fellegi kijelentéseinek, hogy legalább beismerte, hogy baj van, de ezzel nem oldódnak meg a problémák.
- Az a pénz, amelyet a Fellegi-féle szervezet magyar lobbi-erőként elkölthet, megfelelően tud hasznosulni?
- Nehéz eldönteni, mert az alapítvány honlapján nem találtam semmiféle információt az eddigi pályázati nyerteseikről. Átfutva az elérhető anyagokat, úgy néz ki, meglehetősen sok pénz megy amerikai-magyar közösségekhez és nekem komoly aggodalmaim vannak a tekintetben, hogy ezek a meglehetősen magas összegek jó helyre kerülnek-e. Igazán szép, hogy az alapítvány igen bőkezű ösztöndíjakat ad magyar egyetemi hallgatóknak amerikai tanulmányaikra - 10 ezer dollárt szemeszterenként -, de rossz tapasztalataim vannak e téren is. Többször volt alkalmam a múltban azt látni, hogy a nyertesek általában kormány-közeli körökből kerülnek ki. Az az érzésem, hogy ezt a nagyon komoly összeget, amivel kistafírozták Fellegi alapítványát fontosabb dolgokra is lehetett volna használni.
- Egyébként mégis milyen mélységig, illetve magasságig foglalkoznak ma Magyarországgal az amerikai diplomácia köreiben? Gondolok itt arra, hogy maga Barack Obama elnök is negatív kontextusban említette az országot, s több kormányzati tisztviselő is kritikákat fogalmazott meg.
- Természetesen a State Department a budapesti amerikai nagykövetség jelentései alapján dolgozza ki az amerikai diplomácia irányelveit. A budapesti nagykövetségnek több mint száz amerikai és majdnem 300 magyar alkalmazottja van. Történészként sok alkalmam volt követségi riportokat olvasni Magyarországról. Aztán jól átböngésztem a Wikileaks iratait is. Ezekből tudjuk, hogy miképpen működik egy követség. Aztán ott van a magyar részleg (Hungarian desk), ahova ezek az anyagok befutnak. Az ott dolgozók, gondolom én, jelentenek az illetékes államtitkár-helyettesnek, ebben az esetben Victoria Nulandnak és megbeszélik a teendőket. De ami a kitiltásokat illeti, azokra valószínűleg John Kerry amerikai külügyminiszter beleegyezésére is szükség volt. Az, hogy Barack Obama megemlítette Magyarországot, számomra azt jelenti, hogy külügyi tanácsadói úgy gondolták, a magyar helyzet olyan komoly, hogy még az amerikai elnök megnyilvánulására is szükség van.
- Milyen diplomáciai következményekkel lehet számolni a mostani, feszült magyar-amerikai viszonyban?
- Mint már előbb jeleztem, én nem várok gyökeres fordulatot, különösen azután, hogy újabb és újabb Amerika-ellenes kijelentések hangzanak el magyar részről. Lehet, hogy ez csak az általános kommunikációs zavar, ami az amerikai kitiltások után állt be, és lehet, hogy idővel átgondolják, hogy ez az út nem igazán járható. Talán megjön az eszük. Éppen most hallottam, hogy a Fidesz nem akar békemenetet. Azt hiszem, hogy ez egy bölcs elhatározás.
- Mi a jellemző az amerikai politikai gondolkodásra egy olyan helyzetben, amikor egy szövetségestől érkeznek retorikai támadások, mint például Orbán Viktor kijelentései, vagy akár Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő „Twitter-támadása” Goodfriend ideiglenes ügyvivő ellen?
- Hogy a diplomaták mit gondolnak, nem tudom, de csodálkoznék, ha el lennének ragadtatva ettől a diplomáciai körökben szokatlan hangnemtől. Gondolom eddig is megvolt a véleményük a Fidesz kommunikációjáról és most csak elkönyvelik, hogy minden megy a régi kerékvágásban, csak egy kicsit nagyobb hangerővel folyik az uszítás.
- Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok az utóbbi hetek történései és lépései után most mégis úgy dönt, hogy nem foglalkozik tovább Magyarországgal, vagy a térséggel?
- Ezt elképzelhetetlennek tartom, különösen most, hogy Putyin orosz elnök belekezdett a térség “átrendezésébe.” Közép-Kelet-Európa geopolitikai szempontból megint fontos régiója lett Európának. És ebben a térségben van egy ország, amelynek vezetői nem mutatnak kellő szolidaritást szövetségeseikkel. Sőt hanyatló nyugatról, keleti szelekről beszélnek, illiberális államot építenek, nekiesnek az NGO-knak (civil szervezeteknek - a szerk.), Putyin Oroszországával kokettálnak, gázt tárolnak a Gazpromnak, leállítják a gázszállítást Ukrajnának, autonómiát követelnek 150 ezer magyarnak Ukrajnában, amikor ez az ország területi integrációjáért harcol. Éppen ez az új helyzet, ami szerintem kiváltotta az erős amerikai reakciót. De hadd tegyem még hozzá, az az érzésem, hogy november 1. után az Európai Unió is beáll a sorba az Egyesült Államok mellé - miután megalakul az új Európai Bizottság. Brüsszel sem tűrheti el, hogy egyik tagországuk lábbal tiporja az emberi jogokat és semmibe veszi a közös európai értékeket. Nem beszélve az orosz-magyar kapcsolatokról, amely mellett Brüsszel sem mehet el szó nélkül.
