A végeredményt ugyan egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ám jelentések szerint a szekuláris párt nyolcvan mandátumra tett szert a 217 tagú törvényhozásban.
Lotfi Zitoun, a párt egyik vezetője a Reutersnek elmondta, már gratuláltak a Nidaa Tounesnek a párt választási győzelméhez. Hozzátette ugyanakkor, hazájának koalíciós kormányra van szüksége, amelyben az Ennahdának is helyet kell kapnia.
A Nidaa Tounes egyik illetékese még vasárnap jelentette be, hogy a párt szerezhette meg a legtöbb mandátumot, Béji Caid Essebsi pártelnök pedig, aki a néhány hét múlva esedékes államfőválasztáson is indul, az urnák lezárása után azt közölte, „jó esélyt lát” győzelmükre.
Az Ennahda, amely az iszlám mérsékeltebb irányvonalát képviseli, megnyerte a Zine El-Abidine Ben Ali volt elnök megbuktatása után megrendezett első demokratikus választást, s az előrejelzések szerint a mostani voksolás favoritjának is számított.
Az Ennahda később koalíciós kormányt hozott létre két szekuláris párttal. A kampány során az iszlamista politikai erő vezetői azt közölték, tanultak hibáikból, a Nidaa Tounes ugyanakkor azzal vádolta őket, hogy a szélsőséges iszlámmal kacérkodnak.
Szakértők szerint a Nidaa Tounes győzelme nyomán több olyan személyiség is visszatérhet a hatalomba, akik Ben Ali idején is fontos kormányzati szerepet töltöttek be.
A részvételi arány 60 százalékos volt, jóval magasabb, mint három éve. Ez a tunéziai demokrácia győzelmeként értékelhető, hiszen megfigyelők eredetileg alacsonyabb részvételt jósoltak.
Tunézia volt az arab tavasz „hírmondója”, itt vonultak először utcára az emberek a romló életszínvonal miatt. Ugyanakkor Tunézia volt az egyedüli állam, ahol az arab tavasz sikeresnek tekinthető. A tüntetéseket nem követte politikai káosz, s a különböző pártok tárgyalások során próbáltak választ találni a legégetőbb kérdésekre.