Október 23-ikán Budapesten betiltottak egy tüntetést. Nem az összest, csak az Operaház előttit, ahol a "hivatalos állami megemlékezésre" sor került. Azt, ahol a "nemzet nagyjai", élükön a köztársasági elnökkel szembetalálhatták volna magukat a tüntetőkkel. Ha egy valódi európai demokráciában bármiféle tüntetést betiltanának, tömegek vonulnának utcára tiltakozó demonstrációkkal, mert ez a demokratikus alapjogok egyik legsúlyosabb megsértése. Az összes demokratikus párt, civilszervezet és szervezetekhez nem tartozó polgárok spontán csatlakozói lennének jelen - szolidaritásból. Tudom, az olvasók egy része fejcsóválva, más részük felháborodottan veti most a szememre, hogy nem történt "betiltás", pusztán csak a területfoglalásban a TEK eredményesebb volt, mint a tüntetés szervezője. Abban is biztos vagyok azonban, hogy az olvasók többsége pontosan tudja, amit én: egy ilyen jogi csavar megtalálása a kormány fejétől kezdve a nagyrészt jogászokból álló apparátusig senkinek egy pillanatig sem okoz gondot - rutinszerűen akadályoznak meg ily módon demonstrációkat, tipornak demokratikus alapjogokat.
A megdöbbenésem éppen ezért nem is magának a betiltásnak, nem is ennek a sötét, a törvényt megkerülő módszernek szól. Egészen másnak. Annak, hogy nemhogy a magyar társadalom, de a magukat a demokrácia védelmezőinek tartó és kikiáltó pártok, meg a hasonló elveket hirdető "ballibnek" nevezett sajtó (beleértve a még létező Klubrációt és az ATV-t) - erről a vérlázító tettről szinte egy szót sem ejtett, pedig teljes felháborodott első oldalaknak, hírműsoroknak erről kellett volna szólnia. A tüntetést - micsoda sokatmondó véletlen - a Szolidaritás nevű egykor jobb napokat látott politikai szervezet kívánta tartani. A demonstráció betiltását az illetékes kormányzati szerv az utolsó pillanatban közölte velük, ezzel megakadályozva, hogy a szervezet máshol tartsa meg azt. Az ilyen trükkökben a mai kormányzat felülmúlhatatlan. De ha semmiféle tiltakozás nincs, ha a szolidaritás szikrája teljesen kiveszett az ellenzékből, ha demokrácia egyik legsúlyosabb sérelmét sem a politikusaik, sem a társadalom már észre sem veszi, akkor a jogfosztó kormányzat minden okkal elégedetten dörzsölheti a kezeit, vigyoroghat a markába. És azt hiheti, hogy ez örökké így lesz. Pedig nem.