oktatás;EU-biztos;Navracsics;ifjúságpolitika;

Navracsics Tibor uniós biztosjelöltet az Országgyűlés európai ügyek bizottsága is meghallgatta.  MTI Fotó: Beliczay László

- Navracsicstól elvették az uniós polgárság felelősségi területét

Navracsics Tibor magyar uniós biztosjelölt számára a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai területet és a sportügyeket szánta Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke ezt szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén jelentette be.  Navracsics tárcája úgy módosult, hogy megmarad benne a kulturális, oktatási, valamint ifjúságpolitikai terület, de az uniós polgárság felelősségi területe átkerült a görög belügyi EU-biztosjelölthöz, a néppárti Dimitrisz Avramopuloszhoz, ugyanakkor Navracsics Tibor lesz felelős a sportügyekért.

A változtatás oka az, hogy az EP illetékes szakbizottsági képviselői Navracsics meghallgatása, majd a neki írásban feltett pótkérdések szintén írásbeli megválaszolása után - 15 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett - úgy foglaltak állást, hogy a magyar jelölt alkalmas EU-biztosnak, ám az eredetileg neki javasolt, az uniós polgárság kérdéskörét is tartalmazó portfólióra nem találták alkalmasnak: e kérdésben 14-en Navracsics ellen szavaztak, 12-en mellette, és 1 képviselő tartózkodott.

Guy Verhofstadt, az EP elsőként reagáló liberális frakciójának vezetője - a Juncker-beszéd elhangzása közben az újságírók számára kiosztott állásfoglalásában - úgy vélekedett, hogy a magyar jelölttel kapcsolatos döntés "nem oldja meg teljesen a problémát". Verhofstadt azt várja Junckertől, hogy rendelje Navracsics Tibort egy olyan bizottsági alelnök illetékessége alá, aki "hitelesen bizonyított a polgári szabadságjogok terén".

Szigorúbb fellépésre számíthat az új Európai Bizottságtól a jogállamellenes, demokratikus alapjogokat sértő intézkedései kapcsán a magyar kormány. Ez volt legalábbis a tegnap esti európai parlamenti (EP) plenáris magyar-vita legtöbb felszólalójának óhaja. A néppárti Frank Engel minapi bírálatain is súlyosbított, amikor kijelentette: a „liberális kereszténydemokrata modell” elfogadható Európa számára, az Orbán-féle „illiberális kereszténydemokrácia” viszont nem.