Állítása szerint nem kapott információkat Varga Mihály a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökétől arról, hogy Vida Ildikó vagy a NAV más alkalmazottja rajta van-e az Egyesült Államokból kitiltottak listáján. Kedden a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, Vida Ildikóval már NAV-elnökként olyan megállapodást kötött, amely szerint minden, "a munkavégzését befolyásoló döntésről" ad neki tájékoztatást, Vida pedig nem mondta neki, hogy a kitiltottak között lenne. Varga elismételte a kormány álláspontját az ügyben: ha az amerikaiaknak valakivel Magyarországon problémájuk van, akkor az információt a rendelkezésünkre kell bocsátaniuk.
Úgy tűnik tehát, hogy a nemzetgazdasági miniszternek sincs fogalma arról, hogy az alárendeltségébe tartozó adóhatóságnál kiknek a beutazását tiltotta meg az USA korrupciós bűncselekményekre hivatkozva. Pedig a sajtóban felmerült nevek közül eddig egyedül a NAV elnöke nem cáfolta hivatalosan, hogy korlátozták volna beutazását az Egyesült Államokba. A budapesti amerikai ügyvivő múlt hétfőn csak azt közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy hat kitiltott személyről van szó, akik a kormányzatnak dolgoznak, illetve a kormánypártokhoz kötődnek.
André Goodfriend ugyanis a 2004-ben George W. Bush által kiadott, 7750-ös elnöki proklamáció miatt csak az érintett magyar állampolgárokat értesíthette a beutazási tilalomról, a magyar hatóságokat nem, mert konkrét bűncselekményekre vonatkoznak, és így adatvédelmi szabályok alá esnek. Vagyis, amennyiben a kitiltott kormánytisztviselők nem közlik feletteseikkel érintettségüket, addig "hivatalosan" az Orbán-kormány nyugodtan állíthatja: nem ismerik a lista szereplőit és az amerikai fél információit a korrupciós ügyekről, így nem is indítanak vizsgálatot.
Csakhogy Szikinger István jogász szerint a magyar törvények szerint már bűncselekmény gyanúja alapján is hivatalból kell nyomozást indítani a hatóságoknak. Ebben az esetben ráadásul nehezen tagadható, hogy az alapos gyanú fennáll, hiszen nem csak sajtóhírek, de az Egyesült Államok nagykövetségének tájékoztatása is rendelkezésre áll. Az is igaz viszont, hogy egy 2008-as államközi megállapodás alapján az amerikai félnek kötelező tájékoztatnia a magyar hatóságokat a korrupciós ügy általuk ismert részleteiről, vagyis például az érintett magánszemélyek neveiről - tette hozzá Szikinger István. Ezen felül a titkosszolgálatok is léphetnének az ügy felderítése érdekében.
Az MSZP-s Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is utasíthatná az alárendeltségébe tartozó titkosszolgálatokat, hogy vizsgálják ki a kormányzati szereplők esetleges érintettségét. Talán jogszabálymódosítás is segíthetne: Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM képviselője olyan módosító javaslatot nyújtott be a nemzetbiztonsági törvényhez, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá eső személy három munkanapon belül köteles lenne tájékoztatni a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztert - vagyis jelenleg Lázár Jánost -, ha az Európai Unió vagy a NATO valamelyik tagállama beutazási tilalmat rendel el vele szemben.
Valószínűleg a kedd óta az Egyesült Államokban tartózkodó Szijjártó Péter sem lesz "bőbeszédűbb" a kitiltási ügyben, ha hazatér. Jövő kedden hallgatja meg a külügyminisztert, illetve a nemzetbiztonsági minisztert az Országgyűlés külügyi bizottsága, az eljárást a testület MSZP-s tagjai, Mesterházy Attila és Demeter Márta kezdeményezték. A bizottság keddi ülésén Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke indokoltnak nevezte a szocialisták felvetését, vagyis annak vizsgálatát, miként hat az ügy a magyar-amerikai kapcsolatokra. Mesterházy arra kérte a bizottsági elnököt, hogy érje el, a külügyminiszter érdemi tájékoztatást adjon a bizottságnak, ne csak annyit mondjon, mint a frakcióvezetőknek, hogy "semmit nem tudunk".
Németh Zsolt egyébként a Válasz.hu-nak azt mondta, kialakult egy ellentmondásos kép Magyarországról, amelyben nemcsak a kép megalkotóinak, hanem a magyar politikának is van felelőssége. Mint megírtuk, Szijjártó Pétert - elődjeivel ellentétben - nem fogadta az USA külügyminisztere, hanem Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettessel tárgyalt.
Szijjártó - az MTI szerint - beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok több konkrét bírálatot fogalmazott meg magyar jogszabályokkal kapcsolatban, amelyeket azonban Magyarország végigtárgyalt az Európai Bizottsággal, így azok megfelelnek az európai értékeknek. Magyar állampolgárok beutazásának megtiltásával kapcsolatban azt mondta, Magyarország a teljes nyitottság híve, és kérte: az Egyesült Államok kormánya tárja fel bizonyítékait, ha magyar állampolgárokkal szemben a korrupció vádját fogalmazta meg. Mivel erre az amerikai jogszabályok értelmében nincs lehetőség, a felek abban állapodtak meg, hogy a korrupció elleni harcban általánosságban számíthatnak egymásra.
A The New York Times úgy értesült, a botrány csak véletlenül robbant ki épp Szijjártó amerikai látogatása előtt. Nuland pedig még október 2-án egy washingtoni konferencián Orbán Viktorra utalva arról beszélt, hogy miként képesek ezek a vezetők "a NATO ötödik cikkelyének takarója alatt aludni, miközben napközben az illiberális demokráciát sulykolják, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a szabad sajtót vagy mértéktelenül negatív színben tüntetik fel a civileket".