A közel-keleti válság, a dzsihadista Iszlám Állam (IS) előretörése miatt egyre többen menekülnek el lakhelyükről. A szíriai konfliktus nyomán kialakult menekülthullám ugyan Törökországot érinti a legérzékenyebben, hiszen Ankara másfélmillió embert fogadott be a szomszédos országból, sokan Európa felé veszik az irányt.
Igen sokan válság sújtotta afrikai országokból és Európában próbálnak menedékre lelni, főleg szomáliaiak és eritreaiak. (Eritrea a világ egyik legszörnyűbb diktatúrája). Európa azonban egyre kevésbé képes megbirkózni a növekvő emberáradattal.
Bár Németországnak nincs Földközi-tengeri partszakasza, sok menekült nem Olaszországban, hanem - amennyiben francia nyelvterületről érkezik - Franciaországban, illetve Németországban kíván letelepedni. Múlt héten a német tartományi belügyminiszterek Potsdamban tanácskoztak a kérdéséről, s igen rossz bizonyítványt állítottak ki a szövetségi kormányról.
Azt állították ugyanis, hogy nem kapnak kellő segítséget Berlintől a menekültáradat megfékezéséhez.
A megfogalmazott bírálatokat meghallották a fővárosban: Peter Altmaier, a kancellária vezetője ugyanis jövő csütörtökre Berlinbe invitálta a tartományok illetékeseit, hogy megvitassák a témát.
Németországban a szövetségi hivatal dönt a menekültkérelmekről. A letelepedés költségeit, a lakhatását, ellátását, gondozását azonban a tartományoknak kell fizetniük. Néhány menekültközpontban kaotikus állapotok alakultak ki az elmúlt hetekben-hónapokban.
"Mindannyian, kivált önkormányzataink, hatalmas nyomás alatt állunk" - panaszkodott Alsó-Szászország szociáldemokrata miniszterelnöke, Stephan Weil.
A hivataloknak valóban nem mindennapi rohammal kell szembenézniük. Szeptember végén az illetékes nürnbergi szövetségi hivatal asztalán 145 ezer még elbírálatlan menedékkérelem tornyosult. Dietmar Woidke brandenburgi miniszterelnök azonban úgy véli, megengedhetetlen ez az elmaradás.
A hivatalnál ugyan ezren dolgoznak, de 320 munkatárs rendelkezik a kérelmek elbírálását érintő döntési joggal. Egyetlen ügyben az eljárási procedúra általában hét hónapig tart. A tartományok azonban úgy vélik, el kell érni, hogy az ügyvitel legfeljebb három hónapot vegyen igénybe.
Nürnbergben is érzik, hogy a munkatempó lehetne ennél jobb is, s már az idei évben több száz új munkatársat vettek fel, de az elbírálás procedúrája egyelőre nem vált sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá: az új alkalmazottak felkészítése is sok hónapot vesz igénybe. Pedig a helyzet csak rosszabb lesz.
Egyedül szeptemberben 16 ezer menedékkérelmet állítottak ki, ami a legmagasabb szám 1995 óta. Szeptember végéig 136 039 menedékkérelem érkezett, ami hatvan százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Augusztusban például az egy hónappal korábbihoz képest 7,1 százalékos volt az emelkedés, az egy évvel korábbihoz képest pedig 41,5 százalékos.
Az idei év végéig Thomas de Maiziere belügyminiszter becslései szerint 200 000- 230 000 közöttire tehető azok száma, akik Németországban kívánnak letelepedni. Az elmúlt esztendőben ez a szám "mindössze" 130 ezer volt.
A menedékkérők többsége szíriai: 4200-an az ország polgárai. Második helyen az eritreaiak állnak 1650 kérelemmel. Harmadik helyen Szerbia áll a harmadik helyen 1500-zal. (Elsősorban szerbiai muzulmánokról van szó.) Meglepően sokan tehát az Európai Unióba igyekvő balkáni országból választanák célállamként Németországot.
Az ő kérelmeik elbírálása azonban az átlagosnál gyorsabban lezárulhat, mivel a néhány héttel ezelőtt elfogadott menekültügyi reform alapján Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina biztonságos balkáni országnak számítanak, ami azt jelenti, hogy az innen érkezetteket könnyebben hazatoloncolhatják.
A reform annyi könnyítést tartalmaz, hogy menedékkérők egy három hónapig tartó átmeneti időszak után könnyebben költözhetnek el addigi lakhelyükről. Míg a balkáni menedékkérők nem reménykedhetnek a hatóság pozitív válaszában, teljesen más a helyet a szíriaiakkal: 89 százalékuk számára tették lehetővé a Németországban való letelepedést.
Az irakiak 64, az eritreaiak 52, illetve az afganisztániak 46 százaléka szintén pozitív választ kapott, csakúgy, mint az irániak majdnem fele.
A tartományok nemcsak a hatóságok lassúságát kifogásolják. Úgy vélik, a szövetségi kormánynak több ingatlant is a menedékkérők rendelkezésére kellene bocsátania. Egyre kevésbé tudják elhelyezni ugyanis az újabb és újabb külföldieket.
Münchenben például az Olimpiai stadion VIP páholyát is meg kellett nyitni számukra: múlt pénteken negyven személyt helyeztek el itt - közölték helyi hivatalos források. Összesen 180 embert tudnak még elfogadható körülmények mellett elhelyezni.
A müncheni kaszárnyában viszont már áldatlan állapotok uralkodnak, s nincs hely több menedékkérő számára. Joachim Hermann bajor belügyminiszter olyan áradatról beszélt, amelyre még nem volt példa Németország egyetlen tartományában sem.
Miközben a tartományok Berlint bírálják, a német szövetségi kormány Brüsszelre mutogat. A kabinet szerint ugyanis Brüsszelnek kellene gondoskodnia arról, hogy igazságosabban osszák el a menekülteket az Európai Unió tagországaiban. Svédország és Németország fogadja be az Európába érkezett menekülteknek mintegy a felét.
